Kutatási projektek

A 2012 januárjában létrejött MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársait nem kisebb célkitűzés vezérli, mint hogy méltó módon képviseljék a magyar tudományos élet legjobb hagyományait és legmodernebb kutatási tendenciáit. Legfontosabb feladatuknak a nemzetközileg kimagasló alapkutatások végzését tekintik a hét tagintézmény (MTA BTK Filozófiai, Irodalomtudományi, Művészettörténeti, Néprajztudományi, Régészeti, Történettudományi, Zenetudományi Intézet) által képviselt interdiszciplináris témakörökben. Céljuk a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőivel folytatott eszmecsere megújítása, valamint az, hogy eredményeiket a korszerű médiaeszközök segítségével a nagyközönség számára is láthatóvá tegyék. Ennek a törekvésnek a jegyében került sor 2012. február 23-án – a kutatóközpont belső munkatársaiból és az ország számos egyetemi és múzeumi kutatóhelyéről felkért külső szakértőkből – a Magyar Őstörténeti Témacsoport (MŐT) megalapítására, melyben a közreműködő szakemberek létszáma megközelíti a 40 főt. Az egyre nagyobb nyilvánosság mellett rendezett előadás-sorozatukon ezidáig a magyarság Kárpát-medencei honfoglalását megelőző őseihez köthető sztyeppei lelőhelyekkel, a székely írás kérdéskörével, a bizánci–magyar kapcsolatok régészeti hagyatékával, valamint a legfrissebb embertani, etnosz- és államelméleti kutatások értelmezési lehetőségeivel foglalkoztak. A témacsoport honlapja itt érhető el.

Vezető kutatók: Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián

Az MTA BTK és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közötti, 2014. szeptember elsejétől érvényes, öt évre szóló megállapodás szerint elindult szakmai munka (kutatás, műhelytanácskozás, konferencia, publikáció) során a vidéken élő kutatótársakkal együtt építjük ki a munkacsoportokat.

Kutatásaink súlypontját az 1940-es évektől bekövetkezett struktúraváltoztató jelentőségű társadalomtörténeti események vizsgálatára helyezzük. A radikális állami beavatkozások következtében megindult változások, illetve az azokat átélő, adott esetben elszenvedő emberekkel történtek vizsgálatában különös jelentőséget kapnak a vidéki Magyarország konkrét tereihez és időkeretéhez kötött, az összehasonlítást tudatosan alkalmazó kutatások.

A következő résztémák szerepelnek a célkitűzésekben: szovjetizálás; iparosítás és kollektivizálás; elit- és tulajdonváltás; állami erőszak és társadalmi reakciók; egyéni és kollektív traumák; a vidéki ,,középosztály" utótörténetei; munkavállalás, munkakultúra; demográfiai viselkedés és devianciák; erkölcs, hagyomány, közösségformák; egyházi társadalom; iskolai szocializáció; közegészségügy és tömegkommunikáció; a paraszti társadalom ön- és idegenképének változásai; ,,kivetkőzés"; a nómenklatúra társadalomtörténete; a ,,kisemberek" mindennapi stratégiáinak kutatása (ellenállás és alkalmazkodás, mobilitás, felhalmozás, második gazdaság).

Térinformatikai rendszer kiépítése Magyarország és az Osztrák–Magyar Monarchia történetének tanulmányozásához. OTKA-programszám: K 111766. Időtartam: 2015–2017. Vezető kutató: Demeter Gábor. Résztvevő kutatók: Szulovszky János, Frisnyák Zsuzsa, Nagy Béla, Radics Zsolt, Pénzes János, Szabó Gergely, Bottlik Zsolt, Jakobi Ákos. Nagy Mariann.

A katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései Magyarországon (1790–2010). OTKA-programszám: NK 83799. Időtartam: 2011–2015. Vezető kutató: Balogh Margit. Részt vevő kutatók: Adriányi Gábor, Bárány Zsófia, Szögi László, Beke Margit, Fejérdy András, Gárdonyi Máté, Gianone András, Klestenitz Tibor István, Kovács Zoltán, Lakatos Andor, Lénár Andor, Miklós Péter, Mózessy Gergely, Nemes Gábor, Rácz Kálmán, Tóth Tamás, Tusor Péter.

Bél Mátyás (1684–1749) „Notitia Hungariae novae...” című országleírása kéziratban maradt részének kritikai kiadása. Vezető kutató: Tóth Gergely. Részt vevő kutatók: Glück László, Gőzsy Zoltán (Pécsi Tudományegyetem)