A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport munkája iránt továbbra is töretlen az érdeklődés. Erről tanúskodik, hogy intézetünk tudományos tanácsadója és a kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza 2024. március 18. és 26. között hét előadást és könyvbemutatót tartott a kutatócsoport legfontosabb felfedezéseiről és legújabb koronakötetük újdonságairól. Az események között volt határon inneni és túli egyetemi, közép- és általános iskolai, múzeumi, tudományos konferencián és minisztériumban tartott előadás egyaránt.
Az első előadásra 2024. március 18-án délelőtt a nyugat-szlovákiai Szencen, a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában került sor Csoda, hogy fennmaradt! A magyar Szent Korona páratlan kalandjairól címmel. A hetedik-nyolcadik osztályos diákok aktív bevonásával megtartott referátum elsősorban az alábbi izgalmas kérdésekre kereste a választ. Mikor ferdülhetett el a Szent Korona keresztje? Hol található a legkorábbi szent koronás, azaz mai magyar címeres országzászlónk? Mikor volt törvényes egy magyar király koronázása – avagy mi a helyes válasz az érettségin? Mik voltak a Szent Korona tizenegy külföldi útjának legfőbb rejtélyei? Belviszályok idején és nyugati ellenség elől hova, miként és milyen magyarországi kalandok közepette menekítették a koronázási jelvényeket? Az eseményről képek itt láthatók. Az előadás bővebb változata hangzott el másnap, március 19-én délelőtt a Szenczi Molnár Albert Magyar Tannyelvű Szakközépiskolában is.
Fotó: Szenczi Molnár Albert Alapiskola
Március 18-án este hat órakor Pálffy Géza a Szenci Városi Múzeumban (Mestské múzeum v Senci) tartott nagyelőadásában (A Szent Korona magyarországi kalandjai) a legfőbb nemzeti kincsünkről nemrég megjelent hiánypótló tanulmánykötetet mutatta be a népes számú érdeklődőnek, köztük több ismert szlovák történésznek és levéltárosnak. A prezentációt majd egy órán át kérdések sorozata követte. Az előadás beharangozója itt olvasható.
E könyvbemutató hosszabb változata hangzott el A magyar Szent Korona külföldi és hazai kalandjai címmel 2024. március 21-én délután Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban a Katonai Örökség Főosztály szervezésében is, ahol a Honvéd Koronaőrség számos egykori és mai tagja is meghallgatta az izgalmas beszámolót. Az eseményről a Honvédelem című újság külön cikkben tudósított részletes képgaléria kíséretében.
Fotó: Kertész László/honvedelem.hu
Kollégánk az általa szerkesztett új kötetet a hétvége folyamán két további alkalommal is bemutathatta. Előbb a Kőszegi Polgári Kaszinó szervezte, A Szent Korona nyomában Kőszegen és Velemben című rendezvénysorozat keretében 2024. március 22-én este Kőszegen, az Árpád-házi Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban, amelynek elődjében, az egykori domonkos zárdában 1944 végén a magyar koronázási jelvényeket egy ideig őrizték. Az eseményről Czagány Tünde képgalériája itt, Friedler Magdolna képei itt, L. Kiss Csaba képsorozata pedig itt látható.
Ezen előadás egy másik változata másnap, március 23-án, a Kőszeghez közeli Velemben szervezett tudományos konferencián is elhangzott, ahol 1944. december végétől 1945 márciusáig helyezték a felségjelvényeket biztonságba. Az eseményekről, amelynek fényét a Magyar Örökség díjas Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének díszruhába öltözött tagjai kiemelten emelték (többek között a koronaékszerek másolatainak felvonultatásával) a vármegyei sajtó tudósítása itt olvasható.
Pálffy Géza a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének tagjaival a kőszegi könyvbemutatón. Fotó: Friedler Magdolna
Végül Pálffy Géza kutatócsoportja legfőbb felfedezéseit március 26-án délután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a hungarológus hallgatóknak (köztük több lengyel és kínai diáknak) is bemutathatta, miközben az említett könyvbemutatókon legújabb koronakönyvükből több tucatot vásároltak meg az érdeklődők.
Mindezek egyértelműen jelzik, hogy a bölcsészettudományi alapkutatások igen számottevő tudományos és társadalmi, sőt még gazdasági hasznosulással is járnak, határon innen és túl egyaránt, miközben alapvető jelentőségűek a nemzeti identitás és a történeti köztudat formálása szempontjából.
