2024. május 28-án este a bécsi Collegium Hungaricumban került sor a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport legújabb kiadványának bemutatójára. A 2023. november legvégén megjelent és a nagy érdeklődésre tekintettel 2024. március elején már utánnyomásban is kiadott, A Szent Korona magyarországi kalandjai (1301–2001) című tanulmánykötetet Intézetünk tudományos tanácsadója és a kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza prezentálta a szép számú hallgatóságnak.

Az esemény meghívója itt tekinthető meg.

Pálffy Géza előadás közben. Fotó: Csik Erika

A rendezvényt a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, ifj. Bertényi Iván nyitotta meg és moderálta. Majd kollégánk bő egyórás előadásban (A magyar Szent Korona páratlan kalandjai címmel) mutatta be a kötet újdonságait, amely szerves folytatása a kutatócsoport 2018. évi nagy vállalkozásának, a korona hazatéréseit feltáró, eddig két kiadást megélt kiadványnak. Ezután a kötet ismertetése következett a számok tükrében: ennek során elhangzott többek között az is, hogy a 9 szerző 11 tanulmányát 796 oldalon – mintegy 300 illusztrációval és 16 színes térképpel – magába foglaló kiadvány csaknem akkora súlyú (kb. 2000 gramm), mint a nemzeti ereklyénk a bélése nélkül. Végül az előadó egy különleges kérdéssor segítségével részletesebben ismertette az 1301 és 2001 közötti legfőbb hazai menekítéseket, transzportokat, közszemléket, koronaláda-feltöréseket és különleges őrzőhelyeket (főként az 1301–1439, 1526–1529, 1619–1622, 1645–1646, 1805–1806, 1809, 1848–1849, 1896, 1918–1919, 1938, 2000–2001 esztendőkből).

A rendezvényt ifj. Bertényi Iván moderálta. Fotó: Csik Erika

A tartalmas előadásból nem maradt el a sok évszázadnyi magyarországi és külföldi kalandok mérlege sem: a Lendület-kutatóknak immár több mint 90 ilyen eseményt sikerült feltárni. Legvégül a kutatócsoport vezetője érzékletesen állapította meg: legfőbb nemzeti kincsünk egyfelől nagyon ritkán volt mellékszereplő, hiszen csaknem minden nagyobb háború, illetve korszak- és rendszerváltásnál (1301, 1526, 1608, 1711/12, 1790, 1848–49, 1867, 1918–19; kivétel csupán az I. világháború és 1956) szerephez jutott. Másfelől a Szent Korona nemcsak beavató koronának tartható, mint gyakran vélik, ugyanis az idő előrehaladtával a magyar történelem egyre inkább látható, különleges „közszereplőjévé” vált. A kutatócsoportnak 1463 és 2001 között ez ideig 33 nem koronázási közszemlét sikerült rekonstruálni – a legmeghatározóbbak: 1463, 1608, 1622, 1681, 1790, 1820, 1853, 1896, 1938, 1978, 2000, 2001; az egyetlen „privát” pedig 1938. május 30-án Eugenio Pacelli bíboros koronamegtekintése. Az utóbbi Márton Lajos festménye formájában a kötet különleges védőborítóját díszíti, melyen egy leendő pápa, több magyar miniszterelnök és a Magyar Nemzeti Múzeum két egykori főigazgatója is látható. Zárszavában Pálffy Géza joggal emelte ki, hogy a Szent Korona páratlanul kalandos sorsa beszédes tükörképe ezeréves magyar történelmünknek, melynek megírása és megértése aligha lehetséges a felségjelvény históriájának alaposabb ismerete nélkül.

Az előadást szép számú közönség hallgatta. Fotó: Csik Erika

A jó hangulatban zajlott bemutatót a hallgatóság köréből kérdések egész sora követte. A bécsi rendezvénynek köszönhetően magyarországi (budapesti, kőszegi, velemi) és szlovákiai bemutatók után immár egy harmadik országban került sor a kutatói team eddigi legvaskosabb munkájának ismertetésre. Végül kiemelendő, hogy az elmúlt bő évtizedben a 2024. május 28-i esemény volt a Lendület Kutatócsoport tizedik fellépése a bécsi Collegium Hungaricumban.

A tanulmánykötetről és szerzőiről (tartalomjegyzékével együtt) további információk itt olvashatók.

A kiadvány megvásárlásával, megrendelésével kapcsolatos információk pedig itt találhatók.