Az Esterházy Privatstiftung kiadásában intézetünk tudományos tanácsadójának és a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjének, Pálffy Gézának a tollából 2018-ban hatnyelvű monográfia jelent meg a koronázási országzászlók történetéről és az Esterházy család világhírű fraknói kincstárában fennmaradt 17. századi zászlókról. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kötet 2024 novemberének első napjaiban második, javított kiadásában látott napvilágot.

A 2019. december elején a Magyar Tudományos Akadémián is bemutatott kötet iránti kiemelkedő érdeklődést jelzi, hogy róla négy nyelven hét igen elismerő recenzió látott napvilágot. A 226 oldal terjedelmű, hat nyelven (német, angol, magyar, horvát, szerb és szlovák) megjelent monográfia (Die Krönungsfahnen in der Esterházy Schatzkammer auf Burg Forchtenstein. Die Geschichte der Krönungsfahnen der Länder der Stephanskrone vom Spätmittelalter bis Anfang des 20. Jahrhunderts) részletesen bemutatja a minden egyes ceremóniára újonnan készült koronázási zászlók kialakulását és használatát (egészen az 1916 végi utolsó magyar uralkodókoronázásig), valamint ismerteti a zászlók legkorábbi színes ábrázolásait (Habsburg II. Ferdinánd 1618. évi koronázási rendtartásából) és a mágnás zászlóvivők hatalmi reprezentációját. Emellett gondosan körüljárja a zászlókon szereplő országcímerek eltérő (bécsi udvari és magyar rendi) felhasználásának hagyományait a kora újkor folyamán, Függelékében pedig közli az összes zászlóvivő 1490 és 1916 közötti névjegyzékét is.

A kiadvány kiemelt figyelmet szentel azoknak a legrégebbi koronázási zászlóknak, amelyek a herceg Esterházy család Fraknó várbeli (ma Forchtenstein Burgenlandban) kincstárában maradtak fenn, hiszen egykori vivőik a szertartások után azokat hazavitték és évszázadokon át megőrizték. Az Esterházyak gyűjteményében őrzött három 17. századi zászló páratlan kincsnek tartható. A későbbi nádor (1625–1645), Esterházy Miklós által II. Ferdinánd 1618. július eleji pozsonyi koronázásán vitt Magyarország-zászló a legkorábbi Szent Koroná-s zászlónk. Ugyanaz a magyar államcímer díszíti, amelyet napjainkban is használunk. A nádor fiai, Esterházy László és Pál által 1647-ben IV. Ferdinánd, illetve 1655-ben I. Lipót pozsonyi koronázásán magasba emelt országzászlók pedig Horvátország, illetve Szerbia eddig ismert legrégebbi eredeti zászlói, melyek közül az előbbi kollégánk könyvének megjelenése óta és részben annak hatására előbb Zágrábba, majd Budapestre is eljutott egy-egy nagy horvát–magyar kiállításra. Így az Esterházy-kincstár nemrég restaurált koronázási zászlói joggal tarthatók Közép-Európa kulturális öröksége meghatározó részének. A monográfia első kiadása ezért látott hat nyelven napvilágot Esterházy Miklós 1618. nyári zászlóvitele 400. évfordulójának alkalmából 2018-ban.

A Mitteilungen aus der Sammlung Privatstiftung Esterhazy sorozat 10. köteteként közel 100 színes illusztrációval megjelent könyv a Lendület Kutatócsoportnak annak idején a 20. önálló kiadványa volt. A 2024. évi második, javított kiadás számba veszi az elmúlt esztendőkben különböző gyűjteményekből előkerült vagy múzeumok által újonnan vásárolt koronázási zászlókat is. A kötetet szerzője az új kiadást a tavaly elhunyt kiváló művészettörténész, Galavics Géza (1940–2023) emlékének szentelte.