2024. január 25-én a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport nagyszabású könyvbemutatót rendezett a Nemzeti Múzeum Dísztermében.

Az eseményen népes hallgatóság előtt mutatták be a kutatócsoport újabb hiánypótló munkáját, a Pálffy Géza szerkesztésében 2023. november legvégén megjelent A Szent Korona magyarországi kalandjai (1301–2001) című tanulmánykötetet.

A rendezvény különleges eseménnyel indult: a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének tagjai bevonultak a Szent Korona másolatával, amely mellett végig díszes őrszolgálatot adtak.

A Szent Korona másolatával a Magyar Királyi Koronaőrség Egyesületének tagjai vonultak be. Fotó: Friedler Magdolna

Ezt követően Kiss Erika, a múzeum főosztályvezetője és egyúttal a Lendület Kutatócsoport tagja moderálta a könyvbemutatót. Elsőként Tomka Gábor gyűjteményi főigazgató-helyettes (MNM) köszöntötte a megjelenteket, aki felhívta a figyelmet arra, hogy 1978 elejétől a rendezvény helyszínén éveken át őrizték a koronázási jelvényket. Majd Molnár Antal főigazgató-helyettes (HUN-REN BTK) és intézetünk igazgatója ünnepi bevezetője következett. Beszédében elsősorban azt emelte ki, hogy a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport bő egy évtized alatt végzett alapkutatása miként váltott ki igen jelentős társadalmi hasznosulást és hazai-nemzetközi tudományos hatást, többek között 14 nyelven megjelent negyedszáz különféle kiadványnak (monográfiák, tanulmánykötetek, forráskiadványok, kiállítási katalógusok) és egy nagy sikerű koronafilmnek köszönhetően.

Tomka Gábor főigazgató-helyettes (MNM) köszöntötte a megjelenteket.  
A rendezvényen Kiss Erika főosztályvezető (MNM) és a Lendület Kutatócsoport (BTK TTI) tagja konferált.
Ünnepi bevezetőt Molnár Antal főigazgató-helyettes (HUN-REN BTK), intézetünk igazgatója mondott.
Fotók: Friedler Magdolna

Mindezek után elegáns prezentáció kíséretében a kutatócsoport vezetője ismertette a tanulmánykötetet. Pálffy Géza előbb ugyancsak a bemutató különleges helyszínéről, valamint intézetünk és a Magyar Nemzeti Múzeum sokoldalú sikeres együttműködéséről szólt. Az előadó hangsúlyozta, hogy az új kötet szerves folytatása a kutatócsoprt 2018. évi nagy vállalkozásának, a korona hazatéréseit bemutató kiadványnak. Ezután a kötet ismertetése következett a számok tükrében, amely során elhangzott többek között az is, hogy a 9 szerző 11 tanulmányát 796 oldalon – mintegy 300 illusztrációval és 16 színes térképpel – magába foglaló kiadvány csaknem akkora súlyú (kb. 2400 gramm), mint a nemzeti ereklyénk a bélésével együtt.

Majd az előadó egy különleges kérdéssor segítségével részletesen ismertette az 1301 és 2001 közötti legfőbb hazai menekítéseket, transzportokat, közszemléket, koronaláda-feltöréseket és különleges őrzőhelyeket (főként az 1301–1439, 1526–1529, 1619–1622, 1645–1646, 1805–1806, 1809, 1848–1849, 1896, 1918–1919, 1938, 2000–2001 esztendőkből). 

A kiadványt Pálffy Géza, a kutatócsoport vezetője ismertette. Fotó: Friedler Magdolna

A tartalmas előadásból nem maradt el a sok évszázadnyi magyarországi és külföldi kalandok mérlege sem: a Lendület-kutatóknak immár több mint 90 ilyen eseményt sikerült feltárni. Végül a kutatócsoport vezetője érzékletesen állapította meg: legfőbb nemzeti kincsünk egyfelől igen ritkán volt mellékszereplő, hiszen csaknem minden nagyobb háború, illetve korszak- és rendszerváltásnál (1301, 1526, 1608, 1711/12, 1790, 1848–49, 1867, 1918–19; kivétel csupán az I. világháború és 1956) szerephez jutott. Másfelől a Szent Korona nemcsak beavató koronának tartható, mint gyakran vélik, ugyanis az idő előrehaladtával a magyar történelem egyre inkább látható, különleges „közszereplőjévé” vált. 

Az előadást nagyszámú közönség hallgatta. Fotó: Friedler Magdolna

A kutatócsoportnak 1463 és 2001 között ez ideig 33 nem koronázási közszemlét sikerült rekonstruálni – a legmeghatározóbbak: 1463, 1608, 1622, 1681, 1790, 1820, 1853, 1896, 1938, 1978, 2000, 2001; az egyetlen „privát” pedig 1938. május 30-án Eugenio Pacelli bíboros koronamegtekintése. Az utóbbi Márton Lajos festménye formájában a kötet különleges védőborítóját díszíti, melyen egy leendő pápa, több magyar miniszterelnök és a Nemzeti Múzeum két egykori főigazgatója is látható. Zárszavában Pálffy Géza joggal emelte ki, hogy a Szent Korona páratlanul kalandos sorsa beszédes tükörképe ezeréves magyar történelmünknek, amelynek megírása és megértése aligha lehetséges a felségjelvény históriájának alaposabb ismerete nélkül. 

Teljesen megtelt a Nemzeti Múzeum Díszterme, a koronázási jelvények egykori kiállítóhelye. Fotó: Friedler Magdolna

A rendkívül jó hangulatban zajló bemutatót a koronamásolat kivonulása után és a dedikálások előtt a múzeum különleges meglepetése zárta: Kiss Erika az ország első múzeumának két alig ismert koronázási kincsét, a magyar királyi udvarmester koronázási pálcáját az 1792. júniusi budai ceremóniáról, illetve a magyar uralkodók egyik koronázási cipőjét az 1830. szeptemberi utolsó pozsonyi szertartásról mutatta be.

Az eseményről a Magyar Nemzet közölt érdekfeszítő beszámolót, miközben a napokban megjelent a kötet első ismertetése is a szélesebb nagyközönség számára.

A könyvbemutatót dedikálás zárta. A rendezvény alkalmával a kutatócsoport régebbi könyveit is meg lehetett vásárolni. Fotók: Friedler Magdolna

A magyar tudományosság nagy adósságát pótló kötet sikerét jelzi, hogy a napvilágot látott 500 példány az elmúlt két hónapban szinte teljesen elfogyott, így hamarosan második kiadása várható.

A tanulmánykötetről és szerzőiről (tartalomjegyzékével együtt) további információk itt olvashatók.

A kiadvány megvásárlásával, megrendelésével kapcsolatos információk pedig itt találhatók.

Galéria Hézser Judit és Molnár Antal fotóiból: