A Zágrábi Egyetem Történeti Intézet diákfolyóirata, a Pro tempore frissen megjelent számában több mint félszáz oldalas interjút közölt Intézetünk tudományos tanácsadójával, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével, Pálffy Gézával. A Nikola Ostojčić és Filip Šimunjak készítette kétnyelvű (angol–horvát) nagyinterjú tartalmazza Pálffy Géza horvát nyelven megjelent publikációinak és világnyelveken közölt, horvát vonatkozású írásainak bibliográfiáját is. Az interjú itt olvasható el.

2022. június 10-én a Kossuth Rádió Regényes történelem című műsorában M. Lovas Krisztina, a Magyar Nemzeti Múzeum törrténésze és szakmuzeológusa, valamint Intézetünk tudományos tanácsadója, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza beszélt a több száz éves horvát–magyar kapcsolatok legfőbb érdekességeiről, elsősorban összetartó elemeiről. A riport apropóját a 2021 decemberében az MNM és a zágrábi Klovićevi dvori galéria közös szervezésében Budapesten megnyílt nagyszabású horvát–magyar kiállítás adta. A Vágner Mária szerkesztő készítette közel félórás riport itt hallgatható meg.

Az M5 csatorna januárban indult új történeti műsora, az M5 História címet viselő sorozat 2022. május 21-i adása a Királynők és királynék a magyar történelemben címet kapta. A műsorban Pálffy Géza, Intézetünk tudományos tanácsadója, a „Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetője a magyar királyné-koronázásokról, Varga Szabolcs, Intézetünk tudományos főmunkatársa pedig Izabella királynéről, Mária Teréziáról és Erzsébetről beszélt. A teljes adás megtekinthető itt. 

Miután első kiadása nagyrészt elfogyott, új borítóval, de változatlan tartalommal ismét megjelent Tóth Gergely, Intézetünk tudományos főmunkatársa 2016. évi monográfiája, amelynek címe: Szent István, Szent Korona, államalapítás a protestáns történetírásban (16–18. század). A szerző a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagja, és a kötet e kutatói team feltáró munkája keretében látott napvilágot. Könyvében a legfrissebb kutatások alapján a szerző történetírásunk egy nagy adósságát kívánja pótolni: elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy a 16–18. században Luther és Kálvin honi követői, a legjelentősebb protestáns gondolkodók és történetírók hogyan viszonyultak első királyunkhoz és a Szent Koronához. Művével a szerző 2017-ben elnyerte a Klaniczay Tibor-díjat. A 2. kiadás címnegyede, tartalomjegyzéke és előszava itt olvasható, borítója pedig itt látható.