2022. december 10-én a franciaországi Belfortban, december 14-én pedig Madridban került sor a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport koronafilmjének (A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában) régóta tervezett franciaországi, illetve spanyolországi premierjére. Intézetünket az előbbi rendezvényen Tóth Ferenc tudományos tanácsadó, az utóbbin pedig a kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza és Martí Tibor tudományos munkatárs képviselte.
A két esemény meghívója itt és itt olvasható.
Az ismeretterjesztő film francia változatának első bemutatójára a kelet-franciaországi Belfort városában, az Association Culturelle Franco-Hongroise de Belfort szervezésében került sor 2022. december 10-én este a Centre Culturel de la Pépinière művelődési ház mozitermében. A rendezvényt Tóth Ferenc bevezető előadása (Nouvelles découvertes sur la Sainte Couronne de Hongrie et sur les couronnements) nyitotta meg, amelyben bemutatta a Szent Korona Kutatócsoport legfőbb eredményeit, kiemelve a téma francia vonatkozásait. Ezt követően a közönség megtekintette a filmet. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Richard Jungto, Magyarország mulhouse-i konzula és több, Elzászban élő honfitársunk is. A filmvetítést baráti beszélgetés követte, amelyen szó esett a témához kapcsolódó néhány érdekes helyi emlékről is.
A franciaországi filmvetítést Tóth Ferenc előadása vezette be
A spanyolországi premiert 2022. december 14-én az Universidad Autónoma de Madridon egy tudományos tanácskozás (De Oriente a Occidente. Lazos hispano-húngaros en la Edad Moderna) keretében tartották, amelynek szervezője spanyol részről Roberto Quirós Rosado, magyar oldalról pedig Martí Tibor volt. A konferencián a Lendület-kutatócsoport legfőbb interdiszciplináris és nemzetközi eredményeit közös előadásukban (Investigaciones con amplias aplicaciones: nuevos descubrimientos sobre la Santa Corona húngara y las coronaciones magiares de los Habsburgo) Pálffy Géza és Martí Tibor mutatták be.
Pálffy Géza a Lendület-kutatócsoport új kiadványaival Madridban
Ezt követően Korpás Zoltán V. Károly császár korára vonatkozó diplomácia- és hadtörténeti kutatásainak (Un Flandes Oriental: el sistema de tercios viejos en Hungría y las historias individuales desconocidas), Monostori Tibor pedig az 1558 és 1648 közötti korszakról szóló új felfedezéseinek (Hungaria Hispanica: la integración de Hungría en el sistema español de los Habsburgo [1558–1648]) legfontosabb tanulságait osztotta meg az érdeklődő hallgatósággal. A rendezvényt a 2016. évi budapesti magyar–spanyol konferencia eredményeként a neves Brepols Kiadónál tavaly angol nyelven megjelent tanulmánykötet prezentációja, majd a koronafilm vetítése zárta.
Martí Tibor az egyik szekciót moderálja
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő filmet Bárány Krisztián és Bárány Dániel rendezésében a FilmEver Stúdió készítette 2016-ban a Lendület Kutatócsoport legfőbb felfedezéseiről. Az elmúlt esztendőkben elkészült az alkotás német szinkronja, valamint angol, spanyol, orosz, francia, szlovák, román és horvát feliratozású változata is. A filmet mintegy száz magyarországi és öt kontinensen zajlott külföldi vetítése (Bécstől a magyar koronázóvárosokon és Pozsonyon át Kolozsvárig, Székelyföldig és Új-Zélandig, Moszkváig és Kairóig) után, a járványt követően külföldön elsőként a francia- és spanyolországi érdeklődők tekinthették meg.
A tudományos ismeretterjesztő film a magyarság legfőbb nemzeti ereklyéje, koronázási jelvényeink és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona több mint ezer év alatt Magyarország államiságának legfontosabb szimbólumává vált. Ennek ellenére kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. A 2012 közepe óta működő Szent Korona Kutatócsoport ezeket a fehér foltokat igyekszik-igyekezett feltárni, elsősorban az 1526 és 1918 közötti időszakból, amikor a Habsburg-dinasztiának köszönhetően Közép-Európa és Magyarország története szorosan összekapcsolódott. A film olyan izgalmas kérdésekre keres választ, hogy miként került 1529-ben a világhódító Szulejmán szultán kezébe a magyar korona? Hol őrizték a magyar felségjelvényeket külföldön? Melyik német császár írt először a magyar koronáról? Mikor ferdült el a Szent Korona keresztje? Hol koronázták a magyar uralkodókat a 16–20. században? Mióta használják a magyarok a szent koronás címerüket?
Részlet a koronafilm spanyol változatából
A FilmEver Stúdió alkotásában a Bárány testvérek egyedülálló módon minden magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony/Bratislava, Sopron, Budapest) és a magyar felségjelvény legfontosabb őrzési helyeire, közel húsz helyszínre kalauzolják el a nézőket. Emellett a film elsőként mutat be eddig ismeretlen, páratlan értékű nemzeti és koronázási kincseket, úgymint a legkorábbi szent koronás magyar címerrel díszített országzászlót (1618), a legrégebbi Horvátország-zászlót (1647), a magyar királyi udvarmester gyémántokkal ékesített pálcáját az első budai koronázásról (1792), egy elveszettnek hitt koronázási jelvényt (az uralkodó koronázási cipőjét) vagy éppen koronánk legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolását az 1550-es évek közepéről.
A koronafilm magyar nyelvű előzetese itt tekinthető meg. Vásálási és rendelési nformációk itt találhatók.
A két nyugat-európai filmvetítés, valamint a madridi tanácskozás és könyvbemutató, továbbá kollégáink madridi és toledói múzeum- és levéltár-látogatásai összességében igen eredményesen segítették elő mind a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport legfrissebb kutatási eredményeinek ibériai és franciaországi megismertetését, mind történettudományunk képviseletét és intézetünk nemzetközi tudományos kapcsolatainak erősítését.
