Pálffy Géza, intézetünk tudományos tanácsadója, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője két angol nyelvű kötetének közép-európai bemutatóját 2022. november 22-én tartották népes nemzetközi hallgatóság előtt a bécsi Collegium Hungaricumban.
Pálffy Géza két bemutatott könyve közül az egyik az Indiana University Press kiadásában 2021-ben napvilágot látott Hungary between Two Empires 1526–1711 című monográfia, a másik pedig a 2020-ban a jeles középkorász-professzorral, Bak M. Jánossal közösen Crown and Coronation in Hungary 1000–1916 A.D. címmel publikált tudományos ismeretterjesztő kiadvány volt.
A kötetek német nyelven megtartott bemutatóját nagy érdeklődés kísérte. A rendezvényt a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, ifj. Bertényi Iván nyitotta meg és moderálta.
Pálffy Géza amerikai monográfiáját Thomas Winkelbauer professzor, az Institut für Österreichische Geschichtsforschung volt igazgatója, a kora újkori Habsburg Monarchia történetének egyik legelismertebb szakértője mutatta be.
Pálffy Géza amerikai monografiáját Thomas Winkelbauer professzor mutatta be
A professzor amellett, hogy részletesen áttekintette a kötet tartalmát, még olyan komplex szemléletű, alapvető összefoglalónak is nevezte azt, amely eredményesen szakít a korábbi nemzeti romantikus mítoszokkal, és érzékletesen tekinti át azokat a 16–17. századi legfontosabb politikai, katonai, felekezeti és etnikai változásokat, amelyek mind Magyarország, mind a Habsburg Monarchia históriájában sorsdöntő jelentőséggel bírtak.
Majd a Crown and Coronation in Hungary 1000–1916 A.D. című kötetet Pálffy Géza maga prezentálta egy olyan önálló előadásban, amely részletesen bemutatta a Lendület Kutatócsoport munkáját, legfőbb felfedezéseit, magyarországi és külföldi kiadványait az elmúlt évtizedben.
Az angol koronakönyvet és kutatócsoportja legfőbb felfedezéseit Pálffy Géza ismertette
A Bloomingtonban kiadott Hungary between Two Empires 1526–1711 című kötet egy új magyar történeti sorozat (Studies in Hungarian History) nyitódarabja. amelyet Borhi László, az Indiana University professzora, intézetünk tudományos tanácsadója szerkeszt. Az igényes angol fordítás David Robert Evans munkáját dicséri.
A monográfia a három részre szakadt Magyarország 1526 és 1711 közötti történetét – a 19–20. század különféle romantikus és nemzeti narratívái helyett – mindenekelőtt a két korabeli birodalom, az Oszmán Birodalom és a Habsburg Monarchia keretében és határán, a nemzetközi folyamatok és különféle alapvető kihívások, kényszerpályák, pozitív és negatív változások ismeretében vizsgálja. A magyar történelem egyik legkritikusabb, politikai, igazgatási, etnikai és társadalmi szempontból egyaránt sorsfordító időszakát a szerző szerint csak így érthetjük és ítélhetjük meg a korábbiaknál reálisabban. Emellett a kötet tudatosan törekszik a 16–17. század komplex bemutatására, a politika- és hadtörténet mellett részletesen elemzi a korszak legfőbb társadalmi, gazdasági, etnikai, egyházi-felekezeti, nyelvi-irodalmi és kulturális jelenségeit és változásait, amelyek még európai viszonylatban is figyelmet érdemelnek. A könyv kemény- és puhatáblás kiadásban egyaránt megjelent – az amerikai kontinensen itt, Európában és Ázsiában pedig itt rendelhető meg.
A nemzetközi olvasóközönséget a kötetben mintegy félszáz fekete-fehér illusztráció, több mint egy tucatnyi térkép (kollégánk, Nagy Béla munkái, amelyek jelentőségét Winkelbauer professzor a bemutatón külön is méltatta), közel félezer tételes válogatott bibliográfia, valamint történeti kronológia, glosszárium, illetve uralkodó- és főméltóságjegyzékek segítik. A kiadó honlapján (a Praise fül alatt) a munkát olyan világhírű professzorok ajánlják, mint Robert J. W. Evans, Howard Louthan, Nicolette Mout, Charles W. Ingrao és Graeme Murdock. A könyv világszerte szélesebb körben segíteni kívánja a mohácsi csata és a szatmári béke közötti magyar történelem alaposabb és objektívabb megismerését. Ezt az eddig napvilágot látott tíz recenzió is jelentős mértékben elősegíti, amelyek mindannyian elismerő módon szólnak a kötetről.
A könyvbemutató nagyszámú nemzetközi hallgatóság előtt zajlott
A nemrég elhunyt Bak M. János (1929–2020) és Pálffy Géza angol monográfiája – a Szent Korona Kutatócsoport több kiadványához hasonlóan – a BTK Történettudományi Intézet és a koronázási palástot mind a mai napig őrző Magyar Nemzeti Múzeum közös kiadásában jelent meg. A 264 oldalas, több mint 100 színes képpel illusztrált kötet a legújabb kutatásokat összegzi a Szent Korona eredetéről és kalandos történetéről, valamint a magyar király- és királyné-koronázásokról Szent Istvántól IV. Károly uralkodásáig. A monográfia a trónöröklés történetével kezdődik, majd a királyavatások helyszíneit és időpontjait, egyházi és világi ceremóniáit, valamint főszereplőit tárgyalja, végül a koronázási jelvényeket mutatja be, részletesen követve a Szent Korona viszontagságait a középkortól egészen a 20. századig, többek között a kutatói team két kiadást megélt tanulmánygyűjteményére építve. Az eddigi összefoglalókkal ellentétben a kötet – a klasszikus koronázási jelvények mellett – a ceremóniák gyakran elfeledett egyházi és alkalmi kellékeinek (keresztek, zászlók, pálcák, érmek stb.) is külön figyelmet szentel, kapcsolódva a kutatócsoport ezekről újonnan közzétett monográfiáihoz és katalógusaihoz.
Hasonló történeti indíttatású összefoglalást – mint erre a bécsi bemutatón Pálffy Géza is felhívta a figyelmet – angolul még sohasem tettek közzé, Kovács Éva és Lovag Zsuzsa 1988. évi, valamint Tóth Endre és Szelényi Károly 1996. évi angol nyelvű kötetei ugyanis elsősorban magukra a koronázási jelvényekre és művészettörténeti vizsgálatukra összpontosítottak. A magyarság nemzeti kincsét több évszázada vizsgáló elődök munkáira is építve Bak M. János és Pálffy Géza az elmúlt negyedszázad legfrissebb kutatási újdonságait osztja meg a nemzetközi közönséggel. Az A/5 alakú, keménytáblás kiadvány igényes tervezése és tördelése Borbély Judit és Bertók Krisztina munkáját dicséri.
