Előadássorozattal emlékeztek meg a kolozsvári jogtörténész-levéltárosról, Kiss Andrásról a Magyar Tudomány Ünnepe első napján, 2022. november 3-án. Intézetünket a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének Könyvtárában megtartott rendezvényen Oborni Teréz tudományos főmunkatárs, osztályvezető, Mátyás-Rausch Petra tudományos munkatárs és Rácz Balázs Viktor tudományos segédmunkatárs képviselte.
Kép forrása: a Debreceni Egyetem Történelmi Intézet Facebook-oldala
Oborni Teréz előadásában az Erdélyi Fejedelemség történeti alkotmányának elemeit rekonstruálta, amelynek összetett fogalmához hozzátartoznak az új ország politikai berendezkedését, az alkotmányos rendet megalapozó törvények, a fejedelmi kondíciók és eskütétel, valamint azok a rendi szövetségek (uniók), amelyek az állam fundamentumát alkották. Az erdélyi rendi uniók történetében és értelmezésében Bethlen Gábor uralma hozott jelentős változást. A koncepciózus fejedelem 1614 elején az országgyűlés elé terjesztett propozíciójában így fogalmazott:
„[…] nem egyéb az unió, hanem az három nemzetség között hazánknak megmaradására való szent egyezség, minden rendeknek pacis et belli tempore [béke és háború idején] erős vigyázással meg kell őrizni és az hazának megmaradásának terhét valamiből kévántatik, egyenlő értelemben viselniek.”
Kép forrása: a Debreceni Egyetem Történelmi Intézet Facebook-oldala
Mátyás-Rausch Petra – igazodva a konferencia tematikájához – egy rövidebb forrás alapján járta körbe az erdélyi államigazgatás azon legégetőbb, legfontosabb kérdéseit, amelyek 1604 nyarán foglalkoztatták az Erdélyt vezető Habsburg-kormányzati szerveket. Az idézett jelentésből kiindulva szó esett az erdélyi tartományt irányító Regimen (magyarul kormánytanács) szervezetéről, annak osztrák örökös tartománybeli mintáiról, valamint az előadó bemutatta az erdélyi kormányszervek és a magyar uralkodó leghűségesebb erdélyi alattvalóinak kikiáltott szász városok ambivalens viszonyát. Utóbbiról elmondható, hogy sok konfliktus terhelte. Az erdélyi Habsburg-kormányszervek valójában a szász univerzitás tagjaitól várták el, hogy finanszírozzák a tartomány pacifikálását és a Habsburg Birodalomba való beillesztését, ez az elképzelés azonban hatalmas terheket rótt az egyébként fejlett és gazdagnak mondható városokra.
Kép forrása: a Debreceni Egyetem Történelmi Intézet Facebook-oldala
Rácz Balázs Viktor A sepsiszéki cirkálási jegyzőkönyvek zálogperei (1690–1701) címmel tartott előadást. A cirkálás egy kevéssé ismert, középkori eredetű intézmény, tulajdonképpen a büntetőeljárás egy formája volt. Azonban Székelyföldön ezen a – hagyományosnak mondható – szerepkörén túllépve egyúttal minden olyan peres ügy lehetséges fórumává is vált, amelyeknek a tárgya nem ingatlan tulajdonjoga volt. Az egyik ilyen jelentős, a cirkáló bírák által gyakorta tárgyalt ügycsoportot a zálogperek alkották. A zálogügyletek a kora újkor egyik legszélesebb körben alkalmazott jogügyletei voltak, hiszen gyors készpénzhez jutási lehetőséget kínáltak azok számára, akiknek erre szükségük volt, a hitelezők pedig ezáltal földbirtokállományukat növelhették könnyedén. Számos esetben alakult ki ugyanakkor jogvita a felek között például a szerződési feltételek teljesítését, a vállalt szavatosság érvényesítését, továbbá a zálogtárgy használatának módját illetően. Az előadás ezeket a témákat járta körbe a Sepsiszékből fennmaradt cirkálási jegyzőkönyvekben található perek segítségével.
A konferencia programja letölthető.
