A polgári és parasztpolgári Magyarország – Társadalomtörténeti vizsgálódások címmel megjelent Gyáni Gábor, intézetünk kutatóprofesszora kötete a Kronosz Könyvkiadó gondozásában.
Szüntelenül hallani, hogy Magyarország – a Nyugathoz képest – elmaradott volt a 20. század derekát megelőzően. Ennek fő oka a polgárság létének, egyáltalán: a polgárosodás gazdasági, társadalmi, politikai és szellemi folyamatainak az elégtelensége. A kötetben Gyáni Gábor annak jár utána, hogy milyen volt ténylegesen a honi polgárság, és milyen esélye nyílt a paraszti társadalomnak arra, hogy bekapcsolódhasson a polgárosodás folyamatába.
A polgári lét és kultúra jellegzetesen városi, sőt nagyvárosi jelenség, ezért nagy figyelmet érdemel a fővárosi, valamint a vidéki mezővárosi miliő bemutatása; ez utóbbi a paraszti polgárosodás elsődleges színtere. Tekintve, hogy a polgári lét szempontjából a kulturális önmeghatározás, a fogyasztás, és általában az életforma a döntő, a téma megközelítésében a kötet is főként ezek megvilágítására törekszik. Mint ahogy arra is figyel, hogy miként tudatosult a honi polgárságban az őt közvetlenül érintő antiszemitizmussal szorosan összefüggő hanyatlás és térvesztés eseménysora.
