Intézetünk kutatója, Csaplár-Degovics Krisztián Humanitárius államépítés külföldről – leckék a béketeremtés eszközeiről (az Albániai Nemzetközi Ellenőrző Bizottság története 1913/1914) című pályázata elnyerte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt Advanced kutatási pályázatot.
A birodalmak ritkán esnek szét békés úton. Dezintegrációjukat fegyveres konfliktusok és humanitárius katasztrófák sorozata követi: az utódállamok vívta összecsapások életeket követelnek, tömegek veszítik el egzisztenciájukat, menekülthullámok indulnak el. E humanitárius krízisek kihívást jelentenek a szomszédos országok stabilitására, de néha magára a nemzetközi rendre is. A szétesett birodalom helyén szerveződő új nemzetállamok helyzete törékeny, csaknem mindig a nemzetközi közösség segítségével próbálnak kilábalni az ún. gyenge állam szerepéből. Ez történt az Oszmán Birodalom szétesésének évtizedeiben (1878–1918), Jugoszlávia dezintegrációját követően és a Szovjetunió felbomlásakor.
A nemzetközi közösség e kettős kihívás kezelésére egy sajátos bizottság-típus, az ún. Nemzetközi Ellenőrző Bizottság létrehozásával adott választ a 19–20. század folyamán. E bizottságok olyan területeken jöttek létre, ahol a nagyhatalmi érdekek közvetlenül ütköztek. Ilyen terület volt 1912–1914 között Albánia, de ilyennek tekinthető a jelenlegi Ukrajna is. A bizottságok komplex feladatkört kaptak egy korlátozott időintervallumra: részt vettek az új állam kiépítésében és ellenőrzésében.
Albánia, Vlora 1913. Kép: Fortepan 254281/Kriszt Béla
A projekt célja, hogy egyrészt az első ilyen típusú bizottság, az Albániai Nemzetközi Ellenőrző Bizottság komplex történetét feltárja, a kiaknázatlan történelmi tapasztalatokat megfogalmazza, és az eredményeket egy, a projektben kutatóként résztvevő aktív diplomata, közvetlenül hozzáférhetővé tegye a nemzetközi diplomácia számára. Másrészt a projekt diplomata-kutatója, Márkusz László (jelenleg a daytoni békeszerződés végrehajtását felügyelő Office of the High Representative vezető tisztviselője Bosznia-Hercegovinában), a Balkánon 1990 után zajló nemzetközi államépítési kísérletek tapasztalatainak összegzését végzi el.
A projekt zárószakaszában a munkában résztvevő kutatók, a kutatási eredmények alapján, ajánlásokat fogalmaznak meg az ukrán–orosz háború után esetlegesen felállítandó, a korábbi nemzetközi ellenőrző bizottsághoz hasonló feladatot ellátni hivatott nemzetközi szervezet számára. Az albániai tapasztalatok ukrajnai relevanciájának alapja, hogy a modern albán és ukrán nemzet(állam) építés kezdeti szakaszaiban Ausztria–Magyarország diplomatái, politikusai és értelmiségi csoportjai nagyon fontos szerepet játszottak. Timothy Snyder szavait kiegészítve, módosítva: a modern Ukrajna (és Albánia) Ausztria–Magyarország utolsó nagy külpolitikai győzelmeinek tekinthetőek. (Snyder, Timothy (2023): Making of modern Ukraine 12. 16 April, 2023.)
