Mihalik Béla Vilmos, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa, tudományos titkára elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) rangos Consolidator Grant támogatását. A kutató az idei két magyarországi nyertes közül a humántudományok területéről egyedüliként részesült ebben a pályázati kategóriában, így kutatóintézetünkben immár a harmadik ERC-projekt valósul meg.
Az idei ERC Consolidator Grant rekordmezőnyének eredményei
A kihirdetett ERC Consolidator Grant-eredmények alapján az idei támogatottak 25 EU-tagállam és társult ország kutatóhelyein valósítják meg projektjeiket. A győztesek ezúttal 44 nemzetet képviselnek; a legtöbb nyertes az Egyesült Királyságból (66 pályázat), Németországból (58), Hollandiából (40) és Spanyolországból (26) származik. A támogatott pályázatok vezető kutatóinak 38%-a nő. A Consolidator Grantre 2025-ben 3121 kutató pályázott – ez 35%-os növekedést jelent az előző évhez képest –, az ERC 2007-es indulása óta ebben az évben adták be a legtöbb pályázatot. Végül 349 kutatási projekt részesült összesen 728 millió euró támogatásban, ami azt jelenti, hogy a benyújtott pályázatok mindössze 11,2%-a lett sikeres. Az idei fordulóban a társadalom- és humántudományok területén 1037 pályázat érkezett, ezek közül 115 projekt nyert; az emberi múlt kutatásával foglalkozó, a régészetet és történettudományt felölelő SH6 panelben 17 kutatási terv kapott támogatást – ebben a mezőnyben érte el kiváló eredményét Mihalik Béla Vilmos.
Mihalik Béla Vilmos
Az ERC pályázati rendszerének szerepe
Az Európai Unió legnagyobb, felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerének feladata, hogy hosszú távú finanszírozást nyújtson a magas megtérülést ígérő kutatások megvalósításához. ERC-támogatásra olyan vezető kutatók pályázhatnak – életkorra, nemre és származási országra vonatkozó megkötések nélkül –, akik Európában tervezik projektjeik végrehajtását. A támogatásban részesülő kutatások a fizikai és műszaki tudományok, az élettudományok, valamint a társadalom- és humántudományok széles körét ölelik fel.
Az ERC-t független irányító testület, a Tudományos Tanács vezeti. A szervezet teljes költségvetése a 2021 és 2027 közötti ciklusban több mint 16 milliárd euró, az innovációért és kutatásért felelős európai biztos, Ekaterina Zaharieva felügyelete alatt. Maria Leptin professzor, az ERC-t 2021 óta irányító elnök így nyilatkozott:
„Igazán inspiráló látni, hogy Európában ennyi tehetséges kutató dolgozik úttörő ötleteken. Ezek az előremutató kutatások új iparágakat teremthetnek, javíthatják az emberek életminőségét, és erősíthetik Európa globális pozícióját. Az idei volt eddig az egyik legkiélezettebb versenyt hozó ERC-felhívás: rekordmennyiségű pályázat érkezett, és számos kiváló projekt nem részesülhetett támogatásban. Mindez jól mutatja, mennyire sürgető, hogy az EU nagyobb mértékben finanszírozza a csúcskutatásokat.”
A támogatott kutatási projekt
Mihalik Béla Vilmos projektje azt vizsgálja, hogyan formálta a helyi, közösségi politika (popular politics) a felekezetszerveződés késői szakaszát és a kora újkori államépítést Kelet-Közép-Európában 1650 és 1800 között.
A kutatás a helyi közösségi gyakorlatokat állítja középpontba, azt vizsgálva, hogy a kora újkorban a politikai hatalommal nem, vagy csak korlátozottan rendelkező alsóbb társadalmi rétegek miként tudtak befolyásolni olyan nagyobb társadalomtörténeti folyamatokat, mint például a kései katolikus konfesszionalizáció és az államépítés. A kutatócsoport Kelet-Közép-Európa egyik legelterjedtebb helyi intézményét, a római katolikus plébániát alkalmazza összehasonlító keretként. A projekt feltárja a plébániák feletti közösségi ellenőrzés mintázatait, az ehhez használt politikai eszköztárat, valamint elemzi a közösség belső és külső kapcsolatrendszereit a Habsburg Monarchia és a Lengyel–Litván Unió hat, eltérő történelmi hátterű katolikus püspökségében 1650 és 1800 között.
A projekt alapfelvetése szerint az alsóbb társadalmi rétegek a korábban feltételezettnél jóval gazdagabb eszköztárral rendelkeztek sajátos igényeik és érdekeik érvényesítésére a valódi hatalommal bíró világi kormányzati és egyházi intézményekkel, valamint a földesurakkal szemben. A kutatás a katolikus plébániát alkalmazza központi „laboratóriumi” egységként, amelyen keresztül a közösségi egyház (communal church) három területe válik vizsgálhatóvá:
- a plébánia és a plébániához tartozó földek, vagyonelemek adminisztrációja és igazgatása;
- a plébános lelkipásztori működése és normakövetése;
- a helyi vallásos élet szervezése.
Az ezek ellenőrzésére irányuló közösségi–plébániai politika sajátos kelet-közép-európai modellje válhat azonosíthatóvá, amelyben a helyi közösségek kölcsönös, felhatalmazó interakciók (empowering interactions) révén tudtak hatni a földesúri, kormányzati és egyházi intézkedésekre is.
A projekt így a Kelet-Közép-Európában alig vizsgált közösségi–plébániai politizálás feltárásával „alulnézeti” megközelítésben mutatja be a kései katolikus konfesszionalizáció és a kora újkori államépítés folyamatait. A plébánia körül kialakuló nyilvánosságban zajló interakciókon keresztül nemcsak a helyi katolikus hívek közössége, hanem az alsóbb rétegek esetében eddig kevésbé kutatott etnikai, felekezeti és társadalmi csoportok – például a cigányság, muszlim és zsidó kisebbség, nem nemesi származású nők – is vizsgálhatóvá válnak.
Mihalik Béla Vilmos az elnyert ERC Consolidator Grant kapcsán kiemelte:
„Számomra különösen nagy öröm, hogy a Történettudományi Kutatóintézetben néhány éven belül immár harmadik alkalommal sikerült ezt a rangos európai kutatási támogatást elnyerni, ezzel is cáfolva, hogy az itt folyó kutatómunka a nemzetközi humán tudományosság területén láthatatlan volna. Az intézet a 2018 óta zajló szüntelen kutatóhálózati átszervezések nehézségei között is tudatosan alakítja a nemzetközi profilját, és támogatja a kutatókat a pályázati előkészületekben. A most támogatott projekt arra is lehetőséget nyújt, hogy közös kelet-közép-európai kora újkori történelmünket minél alaposabban megismerhessük »alulnézetből«, és a kutatás eredményeit a tágabb, európai történettudományi diskurzusba is becsatornázzuk. A projekt nemzetközi kutatócsoportra épül, ez pedig egy olyan inspiráló együttműködést jelent, amely tovább erősíti a magyar – és rajta keresztül a régió – történettudományi műhelyeinek európai beágyazottságát.”
Mihalik Béla Vilmos az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának Történettudományi Kutatóintézete tudományos titkára, a Kora újkori osztály tudományos főmunkatársa, valamint az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék egyetemi adjunktusa. Fő kutatási területei a kora újkori Magyar Királyság és Erdély egyház- és társadalomtörténete, valamint a Szentszék és a Habsburg Monarchia kapcsolatainak 17–18. századi története.
Teljes publikációs listája a Magyar Tudományos Művek Tárában itt érhető el.
Az ERC Consolidator Grant nyertes pályázatainak listája itt elérhető.
