2025. december 2-án Bíráskodás az Erdélyi Fejedelemségben – új források, új kutatási irányok címmel konferenciát rendeztek az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tanácstermében.
A rendezvény az Oborni Teréz, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa, osztályvezetője által vezetett, az NKFIH által támogatott, és megvalósítása végéhez közeledő Az Erdélyi Fejedelemség kormányzat- és jogtörténetének forrásai című projekt egyik záróeseménye volt. Egyúttal bemutatkozott az előbbi kutatás folytatásának tekinthető, újonnan támogatást nyert, és hivatalosan 2026. január 1-jén, szintén Oborni Teréz irányításával induló projekt is, amely A nemesség küszöbén: az alsóbb rétegek társadalmi és jogi sokfélesége a kora újkori Erdélyben címet viseli.
A két projekten dolgozó, részben személyi átfedésben is lévő kutatócsoport munkájának egyik fókuszában a kora újkori Erdély jogtörténete áll, amelynek egyik lényegi aspektusa a jogszolgáltatás menetének, a bíróságok szervezeti felépítésének és személyi összetételének levéltári alapkutatáson alapuló vizsgálata. A program egyszerre nyújtott lehetőséget az eddigi eredmények bemutatására, valamint a jövőbeli kutatási tervek felvázolására.
Az első szekcióban az EME Jakó Zsigmond Kutatóintézetének főigazgatója, Bogdándi Zsolt az erdélyi fejedelmi tábla 16. századi elnökeiről, valamint a Tábla fellebviteli fórumáról, a személyes jelenlét bíróságáról tartott, számos izgalmas forrásrészlettel illusztrált előadást. Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, egy csíkszéki törvénykezési jegyzőkönyv peranyagát ismertette, majd esettanulmányként bemutatott három ügyet, amelyek révén érzékeltette a jog- és társadalomtörténeti kutatás szoros összefonódását. Mátyás-Rausch Petra, kutatóintézetünk munkatársa, a Rákóczi-kor fejedelmi prefektusainak alig ismert bíráskodási jogkörével kapcsolatos kutatási eredményeit mutatta be konkrét jogeseteken keresztül, kitérve az uradalmak igazságszolgáltatásban betöltött szerepére is.
A délelőtti programot Bogdándi Zsolt új, Az Erdélyi Fejedelmi Tábla a 16. század második felében című, úttörő jelentőségű könyvének bemutatása zárta, amelyet a kutatócsoport vezetője, Oborni Teréz, egy évtizedes kutatómunka gyümölcseként méltatott.
A második szekció Nagy Péternek, a KRE ÁJK Jogtörténeti Tanszéke vezetőjének előadásával indult, aki az erdélyi református házassági bíráskodás 18. századi helyzetét mutatta be, különös tekintettel a hatáskörelvonás problémájára, valamint Bod Péter munkásságának rövid- és hosszú távú hatására, kitekintve egészen a 20. századig. Oborni Teréz előadásában a hétköznapi joggyakorlat egy kevéssé kutatott, ugyanakkor nagy jelentőségű intézményéről, a fogott bírók tevékenységéről beszélt, akik változatos szerepben tűntek fel a 16–17. századi forrásokban. Rácz Balázs Viktor – az ELTE BTK tanársegédje és kutatóintézetünk munkatársa – egy új kutatás kezdeti lépéseit vázolta fel, amely az erdélyi úriszék működésének feltárására, valamint a Kálnoki család úriszéki jegyzőkönyvének közzétételére irányul.
Végezetül Nagy Péter mutatta be Rácz Balázs Viktor doktori disszertációjából készült, Az Erdélyi Fejedelemség zálogjoga című monográfiát, kiemelve a diszciplínák közötti párbeszéd nehézségeit és fontosságát, valamint a szerző által alkalmazott forrásközpontú megközelítés jelentőségét.
