A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács Médiatudományi Intézete Médiatörténeti mozaikok 2024 című 2024. december 10-i konferenciáján intézetünk munkatársai közül előadást tartott Bárány Zsófia, Bartha Ákos, Turbucz Dávid és Vörös Boldizsár.
A rendezvény programja itt tekinthető meg.
Bárány Zsófia, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársa és a HUN-REN BTK NKFIH 131564 Eötvös József levelezésének kiadása 2. című projekt tagja "A' közvélemény által régen táplált vágyak" - A zsidóság és a nyilvánosság kérdése az 1848. évi kultuszminiszteri levelezésekben című előadását a projekt során feltárt, valamint kiadásra előkészített dokumentumok felhasználásával a zsidóság és a nyilvánosság kapcsolatáról tartotta. Jóllehet kevés levél érkezett be Eötvös József kultuszminiszterhez 1848-ban az izraelitákat illetően, mégis felfedezhetők bennük különböző, a nyilvánosság tárgyköréhez kapcsolható elemek, mint például a zugiskolák kérdése, a központosított oktatás fontossága, a magyar nyelv használatának jelentősége vagy épp a tanácskozói fórumok igénye.
Bárány Zsófia. Kép: NMHH
Bartha Ákos tudományos munkatárs Az ellenforradalom sajtófőnökének szocializációja: Eckhardt Tibor korai évei című előadásában a későbbi kisgazdapárti politikus családi hátterét és 1919 előtti karrierjét tekintette át elsősorban levéltári és sajtóforrások, valamint a rendelkezésre álló szakirodalom alapján. Mint az előadásból kiderült, az 1860-as években Makón megtelepedő Eckhardt-család intergenerációs mobilitásában kulcsszerepet játszott a Posonyi-, az Ugron- és a Vásárhelyi-famíliákkal történő összeházasodás, valamint a Csanád vármegyében aktuálisan domináns politikai áramlatokhoz történő igazodás. Eckhardt Tibor politikai szocializációjára főispáni titkári működése is hatott, politikai nézeteit pedig az erdélyi kormánybiztos mellett töltött időszak és az alsójárai főszolgabíróként testközelből megtapasztalt 1918-as összeomlás is formálta.
Bartha Ákos. Kép: NMHH
Turbucz Dávid tudományos munkatárs Horthy Miklós közszereplései a második világháború idején című előadásában a kormányzó korabeli közszerepléseit mutatta be, elsősorban azokat, amelyek összefüggtek Magyarország háborús részvételével, a Pesti Hírlap cikkei és a Magyar Távirati Iroda híranyaga alapján. Kiemelte, hogy az államfő nyilvános megszólalásai beépültek a háborús propagandába, hozzájárultak a magyar háborús részvétel igazolásához.
Turbucz Dávid. Kép: NMHH
Vörös Boldizsár tudományos főmunkatárs Folytatásos regény a történelem sodrában. Herczeg Ferenc: Az élet kapuja az Uj Időkben című előadásában szólt arról, hogy e mű Herczeg által szerkesztett folyóiratbeli közlésének vizsgálata önmagán túlmutatóan, általánosabb érvénnyel is jelzi, hogy milyen lehetőségek állnak egy író-szerkesztő rendelkezésére alkotása ilyenfajta közreadásánál. Egyrészt a szöveg folytatásonkénti tagolásánál módja van hangsúlyozni egyes, általa különösen fontosnak tartott mozzanatokat, másrészt, további, különféle műfajú szövegekkel együtt megjelentetve, kapcsolatba is hozhatja saját művét azokkal.
Vörös Boldizsár. Kép: NMHH
