Kutatóintézetünk az ELTE BTK Történeti Intézetével és a Francia Intézettel együttműködve 2026. október 7. és 9. között nemzetközi tudományos konferenciát rendezett II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) születésének 350. évfordulója alkalmából.
A The Society of Prince Francis II Rákóczi. European Princes, Statesmen, Diplomats, Military Leaders, and Hungary at the Beginning of the 18th Century című, háromnapos tanácskozás főszervezője Tóth Ferenc, kutatóintézetünk tudományos tanácsadója, valamint G. Etényi Nóra (ELTE BTK) volt. A konferencia a spanyol örökösödési háború (1700–1714) és az északi háború (1700–1721) időszakában lezajló nagy hatalmi átrendeződések nemzetközi kontextusában elemezte II. Rákóczi Ferenc politikai mozgásterét, kapcsolatrendszerét és döntéseit, az emigrációs időszakot különösen hangsúlyosan vizsgálva.
A rendezvényt október 7-én Molnár Antal igazgató nyitotta meg az ELTE BTK Kari Tanácstermében, ahol köszöntőt mondott Asim Öksüz, a Yunus Emre Enstitüsü (Budapesti Török Kulturális Intézet) igazgatója is.
Az október 9-i zárónapnak a Francia Intézet Auditóriuma adott otthont, ahol a tanácskozást Jonathan Lacôte, Franciaország magyarországi nagykövete nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy II. Rákóczi Ferenc franciául írt leveleivel, műveivel és a Franciaországban eltöltött éveivel a frankofón magyarság egyik legfontosabb jelképe. A konferencia zárófogadására a nagykövet meghívására a Nagyköveti Rezidencián került sor, ahol hangsúlyozta a francia–magyar kulturális és történelmi kapcsolatok szerepét, valamint a két ország kutatói közötti együttműködés fontosságát.
Képek: Francia Intézet Facebook
Az angol, francia és részben német nyelvű nemzetközi konferencián öt országból (Franciaország, Ausztria, Lengyelország, Törökország, Szlovákia) 13 külföldi vendégelőadó vett részt. Mellettük a hazai történettudomány és irodalomtörténet elismert szakemberei, valamint doktoranduszok is bemutatták legújabb kutatásaikat. A legfrissebb kutatási eredményeket középpontba állító rendezvényen így kilenc szekcióban összesen 28 előadás hangzott el az ELTE BTK és a Francia Intézet épületeiben. A sűrű, ám annál izgalmasabb szakmai programot borkóstolók (a Disznókő és Patrícius borházak jóvoltából) és színvonalas kulturális programok színesítették: október 7-én Csörsz Rumen István (ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet) és a Hungaricus zenekar korabeli, 18. századi hangszereken szólaltattak meg Rákóczihoz és mostohaapjához, Thököly Imréhez kapcsolódó népdalokat, zenei hagyományokat.
Képek: Francia Intézet Facebook
A konferencián kutatóintézetünk munkatársai közül Pataki Katalin posztdoktori kutató The ‘Remittance Corridors’ of French Subsidies during the Rákóczi Uprising címen a Rákóczi-szabadságharc eddig kevésbé kutatott gazdaságtörténeti témakörében, nevezetesen a fejedelemnek szánt francia hadisegélyek logisztikai kihívásairól tartott előadást. Nagy Kornél tudományos főmunkatárs pedig „A Bishop in a ‘Mess’. Oxendio Virziresco and Rákóczi’s War of Independence” című előadásában a római Apostoli Levéltárban újonnan felfedezett források alapján mutatta be az erdélyi örmények helyzetét. Emellett Molnár Antal igazgató, Tóth Ferenc tudományos tanácsadó, illetve Kármán Gábor tudományos főmunkatárs szekcióelnöki feladatokat látott el a konferencia során.
Az eseményen előadást tartott továbbá Guido Braun, Lothar Höbelt, Jean-Marie Le Gall, Géraud Poumarède, Serkan Keçeçi, Kalmár János, Kurucz György, Gángó Gábor (ELTE HTK FKI), Schvéd Brigitta Kinga, Horváth Réka, Rigó Balázs, Gyulai Éva, Anna Fundárková, Adam Wołoszyn, Tokai Attila, Czigány István, Émilien Schrim, Hursán Szabolcs, Forgách Hajnalka, Stefan Lemny, Schmidt Szonja, Kónya Péter, Tüskés Gábor (ELTE HTK ITI), Takács László, Jean de Saint Blanquat, Stanislava Moyšová és Béatrice Guion.
Tóth Ferenc a konferencia október 9-i záróbeszédében hangsúlyozta, hogy a rendezvény a 2003-as, a szabadságharc 300. évfordulója alkalmából szervezett konferencia óta a legnagyobb, II. Rákóczi Ferencnek szentelt tudományos esemény volt. A tanácskozás számos új kutatási eredménnyel gazdagította a korszakról alkotott ismereteinket, és élénk szakmai eszmecserére, valamint kapcsolatépítésre adott lehetőséget. Az előadások és a felvetett kérdések további feldolgozását egy tervezett konferenciakötet megjelentetése is segíthetné.
Jelenti Róbert
