2023. március 1-jén mutatták be Tommaso di Carpegna Falconieri A férfi, aki Franciaország királyának hitte magát című kötetét az Olasz Kultúrintézetben.
Fotó: Kovács Petra/Istituto Italiano di Cultura Budapest
A könyvet Csukovits Enikő, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója mellett Galamb György, a Szegedi Tudományegyetem oktatója ismertette, aki bemutatta a szerző további köteteit, munkájának helytörténeti jelentőségét, és elemezte a medievalizmus kérdését is, amelyről Tommaso di Carpegna Falconieri egy nappal korábban Szegeden tartott előadást. A medievalizmus kutatása a középkor újkori és jelenkori tovább élését, társadalmi, politikai és kulturális instrumentalizálását, reneszánszát vizsgálja. A rendezvényen Vígh Éva, a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténésze, a kötet fordítója munkájának kulisszatitkaiba avatta be a közönséget, és kiemelte, a történeti művek fordítása esetében a fordítónak nemcsak mindkét nyelvet kell tökéletesen ismernie, hanem az adott korszak kulturális és társadalmi viszonyait is. A rendezvény moderátora Molnár Antal, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója volt. A könyvbemutatón a szerző, Tommaso di Carpegna Falconieri is részt vett, aki diavetítéssel egybekötve mesélt a kutatással kapcsolatos utazásairól, tapasztalatairól és könyvének hőséről, egy 14. században élt sienai kereskedőről, Giannino di Guccióról, aki Franciaország királyának hitte magát, és aki Európát bejárva keresztény fejedelmek udvarai és börtönei közt kóborolva bizonygatta igazát Itáliától Magyarországon át Franciaországig.
Fotó: Giovanni Cataluccio/Istituto Italiano di Cultura Budapest
A közönséget az Olasz Kultúrintézet igazgatója, Gabriele La Posta után Molnár Antal köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a BTK Történettudományi Intézete által kiadott kötet egy olyan új sorozat nyitánya, amely szeretne felújítani egy kivesző tradíciót. Egyre kevesebb kiadó vállalja fel ugyanis a nemzetközi történetírás tematikailag-módszertanilag érdekes darabjainak kiadását magyar nyelven, mivel ez a tevékenység immár ritkán nyereséges. Az intézet ezt a hiányt igyekszik pótolni a Magyar Történelmi Emlékek – Európai Horizontok sorozattal. Molnár Antal kitért Tommaso di Carpegna Falconieri kutatási területére is. Az 1992-ben a La Sapienza Egyetemen végzett kutató elsősorban Közép-Itália középkori történelmével foglalkozik, amely rendkívül eseménydús és a magyar történészek számára döbbenetesen forrásgazdag. Ennek köszönhetően számunkra alig elképzelhető részletességgel mutatja be egy középkori imposztor életét.
A Falconieri név a magyarok számára még egy fontos szempontból lehet ismerős. A Falconieri-palota – amely a család tulajdona volt 1633 és 1892 között – ma a Római Magyar Akadémiának ad otthont. Az épület, a barokk Róma egyik gyöngyszeme 1927 óta a Magyar Állam tulajdona, és Magyarország Római Nagykövetségének részeként működik. Tommaso di Carpegna Falconieri ugyanakkor nemcsak a palota miatt kötődik Magyarországhoz, hanem könyvének főhőse miatt is: Giannino ugyanis kalandos utazásai során Magyarországon is megfordult, tette hozzá Molnár Antal.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/BTK
Csukovits Enikő a könyvbemutatón elmondta, hogy a 14. századi sienai kereskedő története, aki úgy tudta, hogy a francia uralkodóházból származik, Magyarországon is ismert volt már, de a róla szóló hírek, irodalmi és történészi feldolgozások eléggé ellentmondásosan ábrázolták, több esetben még a létezését is kétségbe vonták, kitalált irodalmi alaknak minősítve őt. Ezért is fontos a jelen kötet, amelyben születésétől haláláig követve Gianninót társadalmi és politikai határokon átívelő utazásain, egyszerre kapunk a lehetőségek által biztosított teljes életrajzot egy különleges személyről, valamint széles történelmi panorámát életrajza hátterében.
A férfi, aki Franciaország királyának hitte magát című könyv megszületéséhez két dolog szerencsés találkozására volt szükség Csukovits Enikő szerint: egy ihletadó, lehetőleg kellően részletes forrásra és egy jó szemű kutatóra, aki meg is találja a kezébe került szövegben a lehetőséget. Tommaso di Carpegna Falconieri épp ilyen kutató, munkássága sokoldalú, könyvei egyszerre érdekesek, olvasmányosak, ugyanakkor szakmailag megbízhatóak. A most bemutatott kötet is gyorsan ismertté és népszerűvé vált, ezt bizonyítja, hogy a 2005-ös olasz kiadás óta angol, francia, majd török nyelven is közreadták, és Vígh Éva értő fordításában immár magyarul is hozzáférhető.
Fotó: Kovács Petra/Istituto Italiano di Cultura Budapest
Csukovits Enikő ezután szintén az itáliai források gazdagságára hívta fel a figyelmet: városi és tartományi krónikák, családi krónikák és feljegyzések, városkönyvek, számadáskönyvek garmadája kínálja a történész számára kincseit, ami lehetővé teszi az évszázadokkal korábban történt események és a mögöttük felsejlő mozgatórugók megismerését és rekonstruálását. Ez a hihetetlen gazdagság elfedi, hogy sokszor milyen kevésen múlik, hogy ezek a források megőrződnek-e, és ha igen, eljutnak-e ahhoz a kutatóhoz, aki kibontja a bennük rejlő információkat, végül pedig általa a szélesebb olvasóközönséghez. Giannino Nápolyban, börtönben halt meg, azt megelőzően azonban fogságában írásba foglalta élete addigi történetét. A börtönben készült feljegyzésekből Tommaso di Carpegna Falconieri logikus érvelése szerint egy 15. századi szerző, Tommaso degli Agazzari készítette el azt a rendbe rakott kéziratot, amely a ma ismerhető szövegváltozatot eredményezte. E kéziratot vetette össze egyéb dokumentumokkal, és beleillesztve a kor politikatörténetébe, mesélte el nekünk, olvasóknak Giannino életét Tommaso di Carpegna Falconieri.
A továbbiakban azt foglalta össze Csukovits Enikő, hogy mit tudhatunk meg tehát könyve hőséről. Giannino di Guccio 1316-ban, Franciaországban született, de apja még gyermekként Sienába vitte, ott is nőtt fel nagyapja házában. Harmincnyolc éves koráig, 1354-ig élte az itáliai városok polgárainak megszokott életét: sokat dolgozott, egyre tehetősebb lett, megházasodott, gyermekei születtek. Ekkor azonban Cola di Rienzo, Róma ura megbeszélésre hívta, és megosztotta vele a tudomására jutott titkot: Giannino nem az apjának hitt sienai Guccio fia, és anyja sem az a Marie nevű francia nemeshölgy volt, aki emlékeiben szerepelt. Marie csak a dajkája volt, szülei pedig Cola di Rienzo bizalmas információja szerint valójában nem mások, mint X. János, Franciaország és Navarra királya és annak második felesége, Magyarországi Klemencia. A két gyermeket születésük után kicserélték: a királyi újszülöttet Marie nevelte, Guccio és Marie fia azonban csupán négy napot élt, és mint a dinasztia tagját a Saint-Denis-székesegyházban temették el.
Fotó: Anna Zileri, Contessa dal Verme degli Obbizi
Tommaso di Carpegna Falconieri könyve egyrészt azt követi nyomon, hogy miként változott meg Giannino élete közel negyvenévesen a hír hatására, hogyan lett a tisztes jómódban élő sienai kereskedőből trónkövetelő, zsoldosokat felfogadó kalandor, végül rab, akinek regényes származását hitték is, nem is azok, akikkel kapcsolatba került. Másrészt igyekezett annak is utánajárni, mennyire megbízhatóak a róla tudósító források, történetében mennyi volt a valóság és mennyi a fikció. Nyomozása eredményeit Giannino Cola di Rienzónál tett sorsfordító utazásával indítva, hősünk életének főbb helyszínei szerint, öt fejezetre tagolva mutatja be: az első fejezet a megvilágosodás helyszínéhez, Rómához kapcsolódik, a második Giannino élete fő helyszínéhez, Sienához. A harmadik, „Keleten” címet viselő egység középpontjában hősünk magyarországi utazása áll, míg a következő, nyugati utazás Provence és a pápai székváros, Avignon felé vezet. Az ötödik fejezet már a végjátéké: a veszélyessé vált, ezért foglyul ejtett Giannino előbb Aix-en-Provence börtönébe került, innen került rabként előbb Marseille-be, végül Nápolyba – itt is fejezte be életét. A könyv utolsó fejezte középpontjában a Giannino-történet utóélete áll, kutatói kérdések és kételyek, a valóság és a körülötte képződő legendák.
A kötetet bemutató történész végül a könyvet mindazoknak ajánlotta, akiket érdekel a történelem, a legendaképződés, akik szívesen gondolkodnak a sors forgandóságán, az örök emberi nagyravágyáson, az egyének társadalmi és országhatárokon átívelő céljain, azok megvalósításának lehetőségein és buktatóin.
