2024. február 13-án könyvbemutatóra került sor intézetünkben. A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum kiadásában megjelent A rác/balkáni népesség településtörténete és anyagi kultúrája a hódoltságkori Dél-Dunántúlon című tanulmánykötetről beszélgettek a kötet szerkesztői, K. Németh András régész (WOMM) és Máté Gábor etnográfus-geográfus (PTE BTK), valamint Molnár Antal, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet igazgatója és Varga Szabolcs tudományos főmunkatárs.
A szépszámú közönség előtt szó volt a 16–18. századi keresztény iratokban szinte kizárólag rácoknak nevezett népesség etnicitásáról, életmódjáról és régészeti hagyatékáról. A hat történeti és hat régészeti tanulmányt tartalmazó kötet kapcsán Máté Gábor elsőként a 18. századi keresztény források jelentőségére hívta fel a figyelmet, amelyre a hódoltság történetével foglalkozó kutatások eddig kevés figyelmet fordítottak. Pedig a tanúvallatási jegyzőkönyvekben fennmaradt narratív visszaemlékezések akár az 1620-as évekre vonatkozóan is fontos adatokat tartalmaznak. Ezekből markáns kép rajzolódik ki a dunántúli rác közösségek 17. századi életéről, amely nagymértékben igazolja a későbbi néphagyomány sztereotipizált megállapításait. Ugyancsak történeti forrásokból megrajzolható a rác települések elterjedésének határa, amely a keresztény végvárakban szolgáló – sok esetben katolikus – rác katonák és családjaik révén a hódoltságon túli területekre is kiterjedt.
K. Németh András régészeti szempontok alapján kapcsolódott a történeti források adataihoz, ugyanis a kötetben olvasható régészeti tanulmányok alapján az elmúlt évek fémkeresős terepbejárásainak az eredményei megerősítik és igazolják a források állításait. Nekik köszönhetően a hagyományos ásatásokhoz képest szignifikánsan bővült a leletek mennyisége, amiből anyagi kultúrájában az eddigi feltételezésekhez képest gazdagabb rác világ képe bontakozik ki.
Az azonban további kutatásokat igényel – egészítette ki az eddigieket Molnár Antal –, hogy a Balkánról érkező rácok milyen viszonyban álltak a térségben szintén megjelenő szerb ortodox egyházzal. Ennek regionális központja a magányos szigetként álló grábóci kolostor, melynek korai történetéről szintén szerepel egy tanulmány a kötetben, ahol azonban a szerb kolostorhálózatban egyedülálló módon korán megjelent az írásbeliség. A résztvevők egyetértettek, hogy a két tudományterület közös eredményeivel új távlatokat nyit a kora újkori hódoltság rác migrációjának a kutatásában, és lehetőséget teremt a recens szerb kutatásokhoz való kapcsolódásra.
A kiadvány szekszárdi bemutatójáról itt írtunk.
A kötet megvásárolható a Wosinsky Mór Múzeumban, illetve PDF formájában elérhető a múzeum honlapján.
