Események

Intézetünk és a magyarországi Bem József Kulturális Egyesület közös vállalkozásaként Magyar–Lengyel Könyvtár/Bibliotheca Hungaro–Polonica néven új könyvsorozatot indítottunk. A sorozatszerkesztő Mitrovits Miklós, intézetünk tudományos munkatársa. Az új kiadványsorozat elsősorban dokumentumértékű forrásokat, kiadatlan kéziratokat, visszaemlékezéseket, naplókat, valamint a magyar–lengyel kapcsolatok alakításában elévülhetetlen szerepet játszó, ma már feledésre ítélt szerzők írásait adja közre. Az első kötet címe: Magyarok és lengyelek a 19. században – Egy 1944-ben betiltott könyv. A kéziratot összeállították: Bevilaqua Borsody Béla és Tábori Kornél. Szerkesztette, jegyzetekkel ellátta és sajtó alá rendezte: Mitrovits Miklós. A tartalomjegyzék itt olvasható. Előkészületben: A lengyelkérdés Magyarországon az első világháború idején.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtörténelem, Filozófia és Kultúrtörténeti Tanszéke 2018. november 29. és december 2. között tartotta meg az immár másfél évtizedes hagyományra visszatekintő cseh- és morvaországi hadtörténeti tanulmányi útját Csikány Tamás ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével.

2018 december 7-én a Duna-Dráva Nemzeti Emlékpark konferenciát szervezett a mohácsi csata 500. évfordulójára való felkészülés jegyében „Hol sírjaink domborulnak” A Mohács Nemzeti Emlékhely szerepe az emlékezet ápolásában címmel (a program itt olvasható). A rendezvényről készült beszámoló itt található meg.

2018. november 19-én, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum alapításának 100. évfordulójához kapcsolódó ünnepség keretében került sor a Magyar Hadi Történetírást Támogató Alapítvány Perjés Gézáról elnevezett díjának átadására. A kuratórium az emlékplakettet és az ezzel járó publikációs támogatást 2018-ban Varga Szabolcsnak, intézetünk munkatársának ítélte oda Zrínyi Miklósról írt monográfiájáért. A díjat az egykori kiváló hadtörténész lánya, Perjés Éva, illetve az Alapítvány kuratóriumának elnökeként Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, intézetünk igazgatója adta át, a díjazott pályafutását Pálffy Géza, intézetünk tudományos tanácsadója mutatta be. A kitüntetéshez ezúton is gratulálunk!

2018. december 6-án ünnepelte fennállása 45. évét a budapesti Orosz Kulturális Központ (Российский Культурный Центр). Az ünnepség keretében Valerij Viktorovics Platonov igazgató több orosz állami elismerést nyújtott át az orosz–magyar kapcsolatok fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó partnereknek, így többek között intézetünk tudományos munkatársának, Katona Csabának, aki a Nemzetközi Humanitárius Együttműködésért Felelős Oroszországi Szövetségi Hivatal (Федеральное агентство по делам Содружества Независимых Государств, соотечественников, проживающих за рубежом, и по международному гуманитарному сотрудничеству) kitüntető oklevelét vehette át a "nemzetközi humanitárius és társadalmi kapcsolatok fejlesztésében kifejtett aktív tevékenységéért".

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében megjelent az Eszmék, eszközök, hatások – Tanulmányok a magyarországi propagandáról, 1914–1919 című tanulmánykötet. Az első világháború, a polgári demokratikus forradalom, a Magyarországi Tanácsköztársaság és az ellenforadalom fordulatokban bővelkedő éveinek propagandájának különféle jelenségeit mutatja be és elemzi a tanulmányok szerzője, Vörös Boldizsár.

Milyen volt a földcsuszamlásszerű változásokat megélő Kelet-Európa a brüsszeli NATO-központból nézve? A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum közös kiadásában, a napokban megjelent Brüsszelből tekintve – Titkos NATO-jelentések az átalakuló Kelet-Európáról, 1988–1991 című kötet erre próbál rávilágítani.