A "Lendület" Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport 2021. december 10-én hetedik alkalommal rendezte meg immár hagyományosnak nevezhető műhelykonferenciáját. A Bevételek, kiadások, városok címmel tartott esemény beszámolója alább olvasható.
Weisz Boglárka Még egyszer a határvámról címmel tartott előadásában a határvám bevezetésének időszakára és mértékének meghatározására vonatkozó észrevételeit tárta a közönség elé. Az előadó azt bizonyította, hogy a határvám nagysága, melyről ezidáig azt tartotta a történettudomány, hogy nyolcvanad, valójában negyvened volt, vélhetően már a kezdetektől fogva, amit 14–15., sőt 16. századi források is alátámasztanak.
Kádas István Adószedés és adószedők Mátyás uralma elején (1458–1467) című előadásában a Mátyás-kor 1467. évi kincstári reformot megelőző éveinek királyi adószedését vizsgálta. Az előadó a királyság rendes évi adója, a kamarahaszna kapcsán felhívta a figyelmet annak korai, januári kirovási idejére, valamint a korszakban felbukkanó kamarahaszna-ispán kifejezésre, s annak magyarázatára. A rendkívüli adó kapcsán kiemelte a partikuláris adókat, továbbá vizsgálat alá vette a katonáskodás és katonaállítás megváltására szolgáló adók kérdését.
Gál Judit Spalato helyzetének változása Nagy Lajos uralkodása alatt címmel tartott előadásában Spalato városának Magyar Királyságban elfoglalt helyzetét vizsgálta meg I. Lajos király uralkodása (1342–1382) alatt. Az előadás a dalmáciai város Árpád-kori politikai, gazdasági és egyházi központi szerepét hasonlította össze a 14. század második felének helyzetével. A városi szabadságjogok és a spalatói nemesség a magyar király dalmáciai elitjében elfoglalt helyének vizsgálata rámutatott, hogy a korábban vezető szerepet játszó Spalato elvesztette egy évszázaddal korábbi jelentőségét a tengermelléki magyar területeken.
Péterfi Bence Vendégségben Budán: György bajor herceg 1502. évi követsége címmel tartott előadást. A címben felsejlő utazás egyik apropója kétségkívül Foix-i Anna és II. Ulászló 1502 őszi egybekelése volt, ám egyéb, a cseh királyi főség alá tartozó hűbérek elnyerése szintén az elérendő célok között szerepelt. György herceg követei nem voltak ebben egyedül, hasonló feladatok szerepelhettek más küldöttek instrukciójában, ám az mégis rendkívüli, hogy a magyarországi látogatásról egy számadáskönyv is fennmaradt. Képet adva a követküldő, György bajor herceg és sógora, II. Ulászló kapcsolatáról, az 1502. évi utazás technikai részleteiről (résztvevők, időtartam, költségek). Péterfi hangsúlyozta, hogy a gazdasági forrás nem csupán pénzügyi vizsgálatokra ad lehetőséget, de mentalitás- és kereskedelemtörténeti kutatásokra is.
Skorka Renáta Egy városszövetség létrejöttének lehetősége 1440-ben címmel annak a héttagú városszövetségnek a kialakulására igyekezett magyarázatot találni, amelyet a kutatás a tárnokszéki városok csoportjaként tart számon. Az előadó felvetése szerint a hét város (Buda, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Eperjes, Bártfa) szövetségének eddig ismert legkorábbi említése lehetőséget teremt arra, hogy uniójuk létrejöttében a több pártra szakadt országban uralkodó bizonytalan helyzetre adott politikai okokkal magyarázható választ lássunk, amelynek elsődleges mozgatója a Magyar Királyságtól való elszakíthatatlanságuk biztosítása lehetett.
