A HUN-REN – DE: „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete” kutatócsoport 2024. november 14-én és 15-én konferenciát szervezett Műhelykonferencia a 15. századi hadtörténeti kérdésekről, katonaéletpályákról címmel a Debreceni Egyetemen, amelyen intézetünk négy munkatársa, a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagjai is részt vettek.
Kádas István Számlálók, toborzók, kapitányok. Mozgósítás a késő középkori vármegyékben című előadásában a 15. századi, 16. század eleji megyei hadszervezési feladatokkal foglalkozott. A telekkatonasághoz, valamint a megyei bandérium kiállításához szükség volt a jobbágytelkek számbavételéhez, melyet connumeratorok végeztek. Az előadás az ő tevékenységüket vizsgálta, összevetve a toborzók (levatores et sollicitatores), az adószedők és a kapitányok feladataival.
Gál Judit Egy új korszak hajnala: a dalmáciai városok velencei kézre kerülése a 15. század elején című előadásában Spalato (ma Split, Horvátország) példáján keresztül egy dalmáciai városi közösség rezilienciáját vizsgálta meg egy súlyos külső és belső válságokkal teli időszakban, ami 14. század végétől 1420-ig, a város velencei kézre kerüléséig terjedt. Az előadás a városi vezetők megválasztását elemezte, illetve azt vizsgálta, hogy milyen típusú hivatalnok állt a város élén, arra keresve így a választ, hogy a spalatói kommuna miként reagált a magyar trónharcokkal, regionális és lokális konfliktusokkal terhelt korszak kríziseire.
Péterfi Bence, Gál Judit, Kádas István és Borbás Benjámin
Péterfi Bence előadásában („inn diesem büchlein findet man meins … leben unnd herkhommen”. Katonaemberek önéletírásai a késő középkori hadtörténetírás szolgálatában) három olyan, a 15–16. század fordulóján élt katonaember önéletírását elemezte, akik egy időben vagy a magyar zsoldjában álltak és/vagy az ő ellenében harcoltak. Az előadó kitért arra, hogy a szövegek célcsoportja ki lehetett, mely pontokon mutathatók ki egyezések, illetve különbségek a három önéletírás elbeszélési módjában, továbbá a megismert életpályák mennyire tekinthetők egyedinek a kor viszonylatában.
Borbás Benjámin Kémkedés és fogolysorsok a 15. századi Bártfán címmel megtartott előadásában elsősorban a huszita fenyegetés idején alkalmazott kémek tevékenységére összpontosított, kiemelve a kémkedés jelentőségét a középkori városvédelemben. Bemutatta, milyen források állnak rendelkezésre a bártfai kémekről, hogyan működött a városi tanács hírszerzése, és mekkora anyagi ráfordítást jelentett mindez a város számára. Az előadás feltárta, hogy a városszolgák, felderítők, álnevet viselő egyének vagy éppen vlach pásztorok révén miként gyűjtött információkat a tanács az ellenség szándékairól, a huszita seregek vonulásáról, egyes várak kifosztásáról, miközben figyelmeztette a szomszédos településeket a közelgő veszélyre.
Gál Judit
