A Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport 2025. december 9-én Szabályozás – Ígéret – Valóság címmel rendezett műhelykonferenciát, immár tizedik alkalommal.

Molnár Antal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatója a tíz évvel ezelőtt megalakult Kutatócsoportot méltató köszöntőjében kiemelte, hogy a csoport nem csupán egy téma feldolgozására jött létre, hanem egy önálló diszciplína kutatására, feldolgozására, ebben rejlik kivételessége. Kutatásaik fókusza két pilléren nyugszik, a királyság „államháztartásán”, valamint a városok gazdasági életén. Az eltelt tíz év a középkori gazdaságtörténeti kutatásokat számtalan új eredménnyel, publikációval gazdagította. Fontosnak tartotta azt is megemlíteni, hogy a kutatócsoport számos fiatalt, egyetemi hallgatót, doktoranduszt, illetőleg fiatal kutatót segített elindítani a pályán. Emellett a tudománynépszerűsítésre is hangsúlyt fektettek, ezt mutatják az általuk rendezett kiállítások (Mindennapi élet a középkori Magyarországon; Aranyforint 700) és a Havi Színes elnevezésű blog.  

Gál Judit Egy új rend kezdete. I. Lajos és a dalmáciai városok igazgatási reformja 1358–1359-ben című előadásában azt vizsgálta, hogy I. Lajos magyar király miként alakította át a dalmáciai városok igazgatását és a királyi udvarral való kapcsolatát, miután az ő sikerével lezárult a magyar-velencei háború. Az előadás archontológiai módszerekkel bemutatta a különböző dalmáciai városok stratégiáját a hatalmi átmenet és az új berendezkedés megszilárdulása idején, valamint rámutatott arra, hogy a városok irányításában eszközölt változások mögött milyen uralkodói elgondolások húzódhattak. Az előadás arra is kitért, hogy kik adták az uralkodó apparátusának gerincét a hatalom megszilárdításának első éveiben.

Borbás Benjámin Csodamasinákból pereskedés: újabb adatok a gdański levéltárból Felsán Péter magyarországi bányaszerkezeteihez (1477–1478) című előadásában Felsán Péter danzigi (Gdańsk) ácsmester történetét mutatta be, aki az 1470-es évek közepén egy krakkói konzorcium megbízásából vízkiemelő szerkezetek építését vállalta magyarországi és lengyelországi bányákban. Öt, a gdański levéltárból származó, a hazai kutatás előtt eddig ismeretlen levél segítségével feltárta a botrányba torkolló vállalkozás utóéletét. Ismertette, hogyan próbált Felsán kibújni a felelősségre vonás alól, miközben a krakkói konzorcium a Danzigban letétbe helyezett pénz visszaszerzésén és az ügy miatt Magyarországon fogságba került embereinek kiszabadításán dolgozott.  

2022 és 2025 között a kutatócsoport munkájához kapcsolódóan majd 1200 középkori magyar pénzérméről készült roncsolásmentes anyagvizsgálat (XRF). Ezek egy részének, a 13. század végi, 14. század eleji magyar ezüst dénároknak az eredményeit ismertette Kovács Enikő Röntgenképek egy dinasztia végéről című előadásában.

Galambosi Péter Micsinyétől Motyován át Mitnáig című előadása a Via mercatoria online térkép készítésének munkálataiba nyújtott betekintést, melynek célja a középkori Magyar Királyság vásár- és vámhelyeinek, valamint az azokat összekötő útrendszereknek a bemutatása. Egy kérdéses észak-magyarországi vámhely azonosításának példáján a hallgatóság megtudhatta, milyen jellegzetes problémákba ütközik a kutató a korszak kereskedelmi színtereinek jelentős többségét kitevő, ugyanakkor szerény forrásadottságokkal bíró kistelepülések vizsgálata során.  

A hazai várak között talán valamivel kevésbé ismert bándi Essegvár egy olyan meglepő szituációval szolgált, melyben az írott források és a régészeti leletek egymásra találtak. Ezt a ritka helyzetet mutatta be a Pénzt vagy posztót! Hatalmaskodás vagy szabóműhely nyomai a bándi Essegvárban? című előadásában Mordovin Maxim és Nagy Szabolcs Balázs. A vár területén előkerült posztóplombák kora és származási helye meglepően egybevág egy 1401-ben történt hatalmaskodás adataival, amikor is egy franciaországi kereskedőtől posztókat vettek el és azokat a várba vitték.

A Kolláth Ágnes, Kovács Bianka Gina és Tomka Gábor nevével fémjelzett, A győri Széchenyi tér középkori és kora újkori pincéi című előadáson a szerzők összefoglalták az egykor a tér területén állt 14–17. századi épületekről nyert régészeti adatokat, röviden kitérve azok kapcsolatára az írott és képi forrásokkal. Bemutatták továbbá az ezekből az objektumokból származó, nagy mennyiségű kerámiaanyag-feldolgozás és a leleteken végzett természettudományos vizsgálatok eddigi eredményeit.  

Beatrix királyné ferrarai „leánybúcsúja” apropóján Kuffart Hajnalka a ferrarai krónikák magas számára kívánta felhívni a magyar kutatók figyelmét. Ezek az elbeszélő források olyan izgalmas részletekkel kecsegtetnek a hazai történettudomány számára is, mint például hogy Mátyás király felségjelvényeket küldött menyasszonyának Nápolyba, vagy hogy megparancsolta a magyar küldöttség tagjainak, hogy mindenhol fizessék ki maguk az ellátásuk költségeit, és ne a vendéglátók pénzét éljék fel.  

Kádas István A királyi adó a háború árnyékában (1500–1503) című előadásában az 1501–1502. évi, Oszmán Birodalommal vívott háború adózási hátterét mutatta be. Az előadás a félforintos királyi hadiadóra, valamint a hasonló összegű, bandériumok felszerelésére fizetett hadpénzre vonatkozó sokszínű és szórványos források összegyűjtésével és összerendezésével a vizsgált mintegy három év alatt hat különféle adókivetést különített el.

Péterfi Bence Sziléziai pénzverős az 1520-as évekbeli Magyarországon című előadásában az 1521-ben megkezdett pénzreform során alkalmazott pénzverőknek a világába kalauzolta el a hallgatóságot. Egy olyan időszakról beszélt, amikor fokozott számban volt szükség speciális szaktudással bíró, a pénzverés csínját-bínját kisujjukban tudó mesterekre. E fokozott kereslet következtében – miként azt három, sziléziai illetőségű pénzverő mesternek az előadó által bemutatott esete is megvilágítja – olyan munkahelyi visszaéléseket is eltusolhattak, amelyek felett talán más gazdasági helyzetben nem hunytak volna szemet. 

 A konferenciát a kutatócsoport vezetőjének, Weisz Boglárkának a kutatócsoport tíz évére visszaemlékező beszámolója zárta. Miután bemutatta a kutatócsoport vizsgálatainak egyes elemeit, egyrészt a királysághoz kötődőket (Magyar Királyság gazdaságpolitikája, pénzügyigazgatási szervezet, pénzverés), másrészt a városokhoz kapcsolódókat (kereskedelem, kézművesség, városszövetségek, városigazgatás), a kutatócsoport korábbi és jelenlegi tagjaira is kitért, kiemelve, hogy kilenc fiatal azon időszakban szerezte meg PhD-fokozatát, amikor a csoport munkájában is részt vett. A kutatócsoport interdiszciplinaritása az elmúlt évtizedben mindvégig jelen volt, a történészek, régészek, numizmaták és művészettörténészek nemcsak egymás mellett, hanem egymást erősítve, támogatva dolgoztak munkájuk során. 

 A kutatócsoport eredményeit monográfiák és tanulmánykötetek mellett folyóiratokban és egyéb kiadványokban jelentette meg. A csoport a 10 év alatt közel félszáz külföldi tanulmányúton több mint három tucat levéltárban folytatott hungarika-kutatást, melynek eredményeit forráskiadványokban, illetőleg a tanulmányok függelékeként publikálta, így téve lehetővé mások számára azok közvetlen elérését. A levéltárak mellett múzeumokban is folytak kutatások, amelyek a pénzkatalógus és a leletkataszter, valamint a plombakatalógus megjelentetésében nyújtottak nagy segítséget, valamint a régészeti, művészettörténeti kutatásokat tették lehetővé. 2022 óta egy online térkép, a Via mercatoria is publikációs felületként szolgál, melyen jelen pillanatban 400 településre vonatkozó birtoklás- és kereskedelemtörténeti ismeretek érhetők el (ebből 300 magyar és angol, 100 egyelőre csak magyar nyelven), az adatok folyamatosan bővülnek. 

A csoport mindvégig igyekezett a felhalmozott tudást a kutatóközösségeken túl a nagy nyilvánosság számára is elérhetővé tenni, ezért Havi Színes címmel blogot működtet, ahol 11 cikk jelenik meg évente (eddig 279 cikk olvasható online), a látogatók száma pedig komoly érdeklődést mutat a témák iránt. A blogból nőtte ki magát a Pillanatképek a magyar középkorból című népszerűsítő tanulmánykötet, mely két kiadást élt meg, és hatalmas sikerként debütált a könyvesboltok polcain. Emellett kiállítások, előadások útján tették közérthetővé a legújabb kutatási eredményeket.