A Magyar Tudományos Akadémia „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának újabb, ezúttal német nyelvű monográfiája a magyar korona legkorábbi hiteles, részletekben és színekben meglehetősen pontos ábrázolásának keletkezéstörténetébe kalauzolja el olvasóit. A Buzási Enikő művészettörténész és Pálffy Géza történész által közösen írt kötet részletesen feltárja, miként születhetett meg az 1550-es évek közepén egy augsburgi városi történetíró, Clemens Jäger (1500 körül–1561) kérésére a Bécsben őrzött magyar korona autentikus képe, amelyet az augsburgi krónikaíró és genealógus munkában lévő Habsburg-dinasztia-története (Ehrenspiegel des Hauses Österreich) számára neves közép-európai történetírók, humanisták és művészek közreműködésével készíttetett el és kapott meg.
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa, a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport tagja, Kerny Terézia 2015. november 6-án, 58 éves korában elhunyt. Nemcsak szakmáját lelkesen és alázatosan művelő, sokoldalú és fáradhatatlan kollégát veszítettünk el, akinek az érdeklődése az építészettörténettől az ikonográfián keresztül a tudománytörténetig ívelt, hanem egy olyan embert is, aki mások gondját-baját magára vállalva, az intézet minden munkatársát szinte családtagjának tekintve élt közöttünk. 2012-től ő volt a Művészettörténeti Intézet folyóiratának, az Ars Hungaricának a főszerkesztője, valamint az MTA BTK Közalkalmazotti Tanácsának művészettörténész tagja. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatban osztálytitkárként működött. Tevékenységéért 2005-ben Pasteiner Gyula-emlékéremben, 2008-ban és 2015-ben Opus Mirabile Díjban díjban, 2014-ben Főigazgatói Elismerésben részesült. Nagyon fog hiányozni.
Bölcs 4,7-17 Az igaz azonban, haljon meg bár idő előtt, nyugalomra talál. Mert a tisztes aggkort nem a hosszú élet adja, és nem az évek száma méri, inkább az ember bölcsessége az igazi ősz haj, s a szeplőtelen élet az igazi aggkor. Mivel kedvessé lett Isten előtt, szeretetet talált, és ő elvitte, mert bűnösök között töltötte életét, elragadta, hogy a gonoszság meg ne rontsa elméjét, s az álnokság meg ne tévessze lelkét. Mert a könnyelműség igézete homályba burkolja a jót, s a csapongó szenvedély megrontja az ártatlan szívet. Mivel hamar tökéletessé lett, hosszú időt töltött be. Mert lelke kedves volt Isten előtt, sietve kiragadta őt a gonoszság közepéből. A népek látták, de meg nem értették, és nem vették szívükre azt, hogy Isten kegyelme és irgalma vár szentjeire, és irgalmas látogatása választottjaira.
Az 1526. évi mohácsi csata évfordulója kapcsán nyilatkozott számos összetett kérdésben intézetünk tudományos tanácsadója, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza a Heti Válasznak 2015. október 29-én. Az interjú összefoglalója itt, egésze pedig itt olvasható.
2015. október 20-án került sor intézetünk tudományos munkatársa, Tóth Gergely előadására Bizánci korona, görög hittérítés, »protestáns« Szent István. Az államalapítás alternatív elbeszélése az evangélikus és református történeti irodalomban a 17–18. században címmel.
Oborni Teréz, intézetünk témacsoport-vezetője és tudományos titkára nyitotta meg az eseményt az előadó bemutatásával. Tóth Gergely 2001-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem és latin szakán, és az Országos Széchényi Könyvtárban kezdett dolgozni. 2008-ban védte meg PhD-disszertációját, és ettől az évtől lett a Történettudományi Intézet kora újkori témacsoportjának munkatársa. Kutatási területe elsősorban Bél Mátyás munkássága, életművének feltárása és kritikai kiadása, ebben a témában OTKA-kutatócsoportot is vezet. Másik fő témája a kora újkori magyarországi történetírás. Munkásságát több díjjal is elismerték, köztük Akadémiai Ifjúsági Díjjal (2012).
2015. október 20-án (kedden) 11.00 órai kezdettel kerül sor intézetünk tudományos munkatársa, Tóth Gergely előadására Bizánci korona, görög hittérítés, „protestáns” Szent István. Az államalapítás alternatív elbeszélése az evangélikus és református történeti irodalomban a 17–18. században címmel intézetünk Tanácstermében (Bp. 1014 Úri utca 53., II. em. 224. terem). A meghívó itt látható.
2024. 12. 03. 17:00 Visegrádtól Komáromon át Amerikáig: A magyar Szent Korona különleges kalandjai |
2024. 12. 16. 11:00 Ablonczy Balázs MTA doktori munkájának nyilvános vitája |