A magyar Országgyűlés 2018 novemberében úgy döntött, hogy a 2019. évet – erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából – II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánítja. Az emlékév során számos tudományos és kulturális rendezvényre került sor és a későbbiekben követően több színvonalas publikáció is megjelent a Rákóczi-korról. Ezek sorában kiemelkedő a nemrég megjelent Rákóczi emlékkönyv, amelyben két kollágánk – Pálffy Géza és Tóth Ferenc tudományos tanácsadók – tanulmányai is helyet kaptak (ezekről itt érhető el több információ). A kötet borítója itt és a tartalomjegyzéke itt látható.

Megjelent a GISta Hungarorum projekt (OTKA K 111 766) következő atlasza a„Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport projektjének és az NKFI FK 128 978 sz. projekt (Tudás, tájkép, nemzet és birodalom) támogatásával. A 330 színes oldalon több mint 500 térképet (ezek közül mintegy 150 településszintű adatsorok alapján készült) tartalmazó kötet Katus László és Benda Gyula tevékenységének emléket állítva, felöleli a demográfia, egészségügy, vallás, adózás, politikai viselkedés, mezőgazdaság, ipar, fejlettség és urbanizáció témaköreit, 1869 és 1910 között illusztrálva a társadalmi jelenségek regionális differenciáit.

A marburgi Herder intézet honlapján tették közzé az intézetünk tudományos főmunkatársa, Andreas Schmidt-Schweizer által összeállított Ungarn 1944/54–1985” című (német és magyar nyelvű) forrásgyűjteményt. Az oldal itt érhető el. A korábban szintén általa összeállított Umbruch in Ungarn című forrásgyűjtemény pedig itt tekinthető meg.

107 éve, 1913. június 15-én ült össze Budapesten az International Woman Suffrage Alliance (Nők Választójogi Világszövetsége) 7. kongresszusa. Miként vált Budapest az első világháború előestéjén egy hétre a nemzetközi nőmozgalom központjává? Hogyan történt, hogy a kongresszusnak nem Bécs, hanem a magyar főváros adott otthont? Az osztrák–magyar nőmozgalom legfontosabb seregszemléjének néhány kulisszatitkáról intézetünk tudományos segédmunkatára, Czeferner Dóra írt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Ismerettárába. A teljes írás itt érhető el.

A veszélyhelyzet enyhülésével a Penna Bölcsész Könyvesbolt szeretettel várja az olvasókat 2020. június 8-tól a megszokott nyitvatartási időben, minden hétköznap délután. Nyitvatartás: H–P 13:00–17:00 Cím: Bp. 1053 Magyar utca 40. E-mail:  További információk a Penna Bölcsész Könyvesbolt honlapján és Facebook oldalán. Az újranyitás alkalmából intézetünk, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet kiadványai 20% kedvezménnyel vásárolhatók meg június hónapban. A könyvesbolt dolgozói szeretettel várják az érdeklődőket!

A koronavírus miatti korlátozások éreztették hatásukat az egyetemi képzésben is, ám nem vetettek gátat az oktatásnak, az online eszközök segítségével az egyetemek folytatták a tanítást. Hosszú ideje hagyomány , hogy intézetünk munkatársai az egyetemeken is előadásokat tartanak, szemináriumokat vezetnek. Az alábbi összeállítás erre fókuszál: egyfelől szemléletesen illusztrálja, hogy mekkora szerepet vállaltnak kollégáink a történeti, esetenként azon túlmutató oktatásban, másfelől arra, hogy hány egyetemen, hányféle tematikában tanítottak. A további részletek itt olvashatók.

2020. május 26-án új menüponttal bővült a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoportjának weboldala. A digitális tartalmak között most már filmeket is elérhetünk. A kutatást és az ismeretterjesztést egyarán szolgáló összeállítások bemutatják azokat a régiókat és leleteket, amelyeket a szakemberek ma kapcsolatba hoznak őseinkkel.