A Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet című projekt keretében, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Pap Norbert szerkesztésében jelent meg a Mordortól Mohácsig. A mohácsi csatatáj történeti–földrajzi kutatása című kötet, amelynek tanulmányai a Mohácsi-sík és környéke geomorfológiai viszonyairól, vízrajzáról (és ennek hatásáról a csatával kapcsolatban), a középkori településhálózat vizsgálatáról, az ütközet helyszínének földrajzi és környezeti jellemzőiről, a Törökdomb jelentőségéről, valamint kutatásának régészeti eredményeiről szólnak.

A Központi Statisztikai Hivatal által évente meghirdetett Thirring Gusztáv-pályázaton 2. díjat kapott a Debreceni Egyetem munkatársai, Pénzes János és Papp István, valamint az intézetünk tudományos főmunkatársa, Demeter Gábor által írt közös pályamű, A közlekedési hálózatok és a komplex területi fejlettség időbeli összehasonlító vizsgálatának nehézségei és egy megoldási lehetősége a történelmi Magyarország példáján című tanulmány. Ezúton is gratulálunk!

A Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv 2020-ban megjelenő, Kövér György, Pogány Ágnes és Weisz Boglárka által szerkesztett, 512 oldalas negyedik kötete, amelynek címlapja itt látható. húsz szerző tanulmányát foglalja magában. A korszakhatárokon átívelő tematikus kulcsfogalmak: Hálózat & Hierarchia. A társadalmi hálózatelemzés módszertana eredendően interdiszciplináris: a szociálpszichológia, a szociálantropológia, a szociológia felváltva volt a paradigma kibontakozásának zászlóshajója. Kiderült, hogy a globális hierarchiák árnyékában is megőrizhető a lokális társadalmak hálózati integrációja. A kötet 3400 forintért megvásárolható, illetve megrendelhető itt.

Between Empires, Beyond Borders. The Late Ottoman Empire and the Early Republican Era through the Lens of the Köpe Family címmel jelent meg angol nyelvű kötet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont 21st Century Studies in Humanities című sorozatában. Az isztambuli Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Fodor Gábor szerkesztésében napvilágot látott könyvben a magyar származású Antoine Köpe emlékirataira támaszkodva nyolc tudományos értekezés kapott helyet magyar, török, francia és amerikai kutatók tollából, illetve bevezető és záró gondolatokat fogalmaztak meg a Köpe család amerikai leszármazottai, Elizabeth és Charles Childress. Továbbir részletek itt olvashatók.

Az Indiana University Tetmajer Bizottsága pályázatot hirdet magyar nyelvű könyvek és kéziratok angol nyelvre fordítására. Pályázni a magyar történelemmel foglalkozó könyvvel vagy kézirattal lehet. A fordítót a Tetmajer Bizottság jelöli ki. A pályázat benyújtásának határideje 2020 december 5. Legfeljebb két mű kap támogatást a 2021. évre. A kéziratokat a pályázók egy 10-12 oldalas angol nyelvű szinposzissal és angol nyelvű tartalomjegyzékkel Borhi László számára küldjék meg az alábbi e-mail-címre: . Jelentős angolszász kiadó szándéknyilatkozatát, ha van ilyen, szintén mellékelni kell. Az el nem fogadott kéziratokat törlik, a nyertesek értesítést kapnak.

 A Tudás, tájkép, nemzet és birodalom. A tájkép megismerésének és átalakításának gyakorlatai Magyarországon és a Balkánon, 1850–1945 kutatócsoport felhívása az Ismerős táj? Avagy, állam, megismerés és tájátalakítás változó viszonya a Kárpát-medencében és a Balkánon, 1800–2000 munkacímű tanulmánykötetben való publikálásra.

Megjelent a  Magyar vidék a 20. században című sorozat ötödik része a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös kiadásában. Az árnyékos oldalon – Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években című tanulmánykötetet Horváth Gergely Krisztián, a intézetünk tudományos főmunkatársa és a „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport vezetője, illetve Csikós Gábor, a intézetünk tudományos munkatársa szerkesztette. A kötet tartalomjegyzéke és az Előszó itt olvasható, további részleteket pedig itt lehet olvasni.

Megjelent Mihalik Béla Vilmos, intézetünk tudományos munkatársa, tudományos titkára újabb kötete A kétszer megváltott nép. Katolikus egyház a Jászkunságban (1687–1746) címmel. A kötet a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések című sorozat legújabb darabja, megjelenését a „Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) támogatta. A könyv tartalomjegyzéke itt, az Előszó pedig itt olvasható. További részletek itt érhetőek el. A kötet megvásárolható, illetve megrendelhető itt.