Idén ünnepeljük az első állandó és a mai napig aktív franciaországi huszárezred, a Bercsényi-ezred (Régiment de hussards Berchény) alapításának 300. évfordulóját. A francia hadsereg egyik patinás ezrede ma is büszkén viseli az alapító ezredtulajdonos, székesi gróf Bercsényi László nevét és címerét. Azt, milyen okok vezettek 1720-ban egy ilyen markánsan magyar jellegű francia ezred alapításához, és milyenek voltak az első Bercsényi-huszárok Tóth Ferenc, a intézetünk tudományos tanácsadója mutatja be, akinek a 18. századi franciaországi magyar emigráció történetéről szóló magyar nyelvű monográfiája a közeljövőben jelenik meg. A teljes írás itt érhető el.
Fejérdy András, intézetünk igazgatóhelyettese, tudományos főmunkatársa szerkesztésében megjelent az Igehirdetésem. Mindszenty József bíboros szentbeszédei az amerikai követségen 1957–1961 című kötet. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány által gondozott kiadvány az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén befogadott Mindszenty bíboros menedékes időszaka első öt évében elmondott angol nyelvű szentbeszédeinek szövegét magyar fordításban tartalmazza. A bevezető tanulmánnyal és alapos tartalmi jegyzetekkel ellátott forráskiadvány a lelkipásztor alakját állítja középpontba: a homíliák közreadása hozzájárul Mindszenty papi szerepfelfogásának és gondolkodásának jobb megértéséhez, és ezáltal egy árnyaltabb Mindszenty-kép megrajzolásához.
Turbék. Szulejmán Szultán szigetvári Türbevárosa a 16–17. századi oszmán–török forrásokban címmel megjelent a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, intézetünk tudományos tanácsadója, Fodor Pál új kötete. A kötet címnegyede itt, a tartalomjegyzéke itt érhető el. Azon a helyen, ahol Szigetvár 1566. évi ostroma idején a szultán sátrát felverték és ahol a vár elfoglalása előtt néhány órával elhunyt uralkodó holtteste 42 napig feküdt a földben, az 1570-es évek közepén emléktürbét (sírkápolnát) építettek Szulejmán tiszteletére. Hamarosan újabb épületeket (mecsetet, derviskolostort, kaszárnyát, védőpalánkot) emeltek körülötte, és az egykori táborhelyből az oszmán világ egyik kedvelt kegy- és zarándokhelye lett.
275 éve, 1745. május 6-án bocsátotta ki Mária Terézia azt a diplomát, amellyel a Jászkunságot visszahelyezte kiváltságos állapotába. A földesúri eladatottságból megváltakozás az egész korabeli jászkun társadalmat megmozgatta, a redempció pedig máig központi eleme a jászkun identitásnak. Az évforduló alkalmából a Jászkunság eladásának és visszaváltásának történetét foglalta össze intézetünk tudományos titkára és tudományos munkatársa, Mihalik Béla a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapja Ismerettárának évfordulós rovatában. A teljes írás itt olvasható.
Intézetünk tudományos munkatársa, Klestenitz TIbor Fejezetek az egyházi sajtó történetéből című tanulmánykötete a Médiatudományi Intézet kiadásában jelent meg. A 19. század végétől a felgyorsuló társadalmi modernizáció a különböző magyarországi egyházak elitjét is fokozatosan ráébresztette arra, hogy a hírközlés átalakulása, a tömegsajtó megjelenése következtében kommunikációs módszereik megújításra szorulnak. A kötet – amely a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Médiatörténeti Kutatócsoportja munkájának keretében született meg és korábban még nem publikált tanulmányokból nyújt válogatást – arra vállalkozik, hogy ennek a folyamatnak különböző állomásait mutassa be. A kiadvány teljes szövege letölthető itt.
Intézetünk honlapján immár elérhető a folyamatosan gyarapodó Térképtár. A térképek Nagy Béla munkái, amelyeket kollégáink terveztek és ők írtak hozzájuk rövid, magyarázó/értelmező szöveget. Intézetünk elsődleges célja a térképek közreadásával a középiskolai és egyetemi oktatás elősegítése, a közelgő érettségire és az egyetemi vizsgákra történő felkészülés támogatása. Ugyanakkor minden érdeklődő számára szeretnénk tájékoztatást nyújtani, ezen felül a Térképtár egy készülő magyar történelmi atlasz műhelymunkálataiba is betekintést enged. A Térképtár itt érhető el.
Örömmel tudatjuk, hogy intézetünk Kiadványtár oldalára felkerültek a TTI Adattárak sorozatában 2016-ban és 2017-ben napvilágot látott, a Magyarország világi archontológiája 1458–1526. I. Főpapok és bárók, valamint a Magyarország világi archontológiája 1458–1526. II. Megyék című kötetek. Mindkét kiadvány PDF formában szabadon olvasható és letölthető. Az archontológiák nem mások, mint egyes korszakok politikai tisztségviselőinek aprólékosan összeállított, forrásokkal igazolt adattára.
Les officiers et la chose publique dans les territoires angevins (XIIIe–XVe siècle) : vers une culture politique?/Gli ufficiali e la cosa pubblica nei territori angioini (XIII–XV secolo): verso una cultura politica? címmel az École Française de Rome sorozatában jelent meg – először digitális kiadvány formájában – az Anjou-uralom alatt álló országok és tartományok tisztségviselőinek vizsgálatára fókuszáló ANR EUROPANGE nemzetközi kutatócsoport negyedik, a franciaországi Saint-Étienne-ben megrendezett konferenciájának (2016 novembere) anyaga.
19. oldal / 34
2025. 08. 23. 11:00 Munkatársaink előadásai a Kolozsvári Magyar Napokon |