Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az intézetünk közötti együttműködés keretében az EME Kutatóintézetének munkatársai: Bodgándi Zsolt tudományos kutató és Fejér Tamás tudományos kutató, valamint intézetünk részéről Jakó Klára tudományos főmunkatárs szerkesztésében megjelent akét szervezet közös kiadványa Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban címmel. A kötet az EME Kutatóintézete és az intézetünk által 2018. október 18–19-én Budapesten szervezett, ugyanezzel a címmel megrendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A kötet tartalomjegyzéke itt érhető el.
A „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási program három éve alatt megjelent számos tanulmány és könyv alapjaiban változtatja meg ismereteinket a csatáról és annak elő- és utóéletéről. A 2020. évi emléknap keretében a Kanizsai Dorottya Múzeum, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében ünnepi könyvbemutatóra kerül sor, ahol a „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című könyvsorozat eddig megjelent valamennyi kötetével megismerkedhetnek az érdeklődők. A rendezvény 2020. augusztus 29-én, szombaton 14:00 és16:00 között lesz a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban. (A meghívó itt elérhető.) További részletek itt.
Intézetünk egyik fontos stratégiai célja a magyar és a balkáni történetírás szakmai kapcsolatainak erősítése. Ennek érdekében az elmúlt években közös programok és kutatási együttműködések jöttek létre, elsősorban a bulgáriai, horvátországi, szerbiai, koszovói és albániai történetírás műhelyeivel. A történész kooperációk általában a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomáciai tevékenységét is erősítik, hiszen az események szervezése többször a nagykövetségekkel közösen, a diplomáciai programok részeként történt. Az együttműködő intézmények sora folytatódik 2020-tól a Montenegrói Egyetem Történeti Intézetével (Univerzitet Crne Gore Istorijski institut).
A Valló Andor álnéven publikáló szerző 2020. augusztus 14-én a Válasz Online-on jelentette meg a Trianon-emlékműről szóló írását, amelyben súlyos kritikával illette az emlékmű koncepcióját, leginkább az 1913. évi helységnévtár alapul vételét a helynevek felsorolásában. A koncepció kialakításában részt vettek intézetünk munkatársai, akik fontosnak tartják, hogy a Válasz Online olvasóit tájékoztassák az 1913. évi helynévtár használatának okairól. Ezért Demeter Gábor, intézetünk tudományos főmunkatársa, Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, intézetünk tudományos tanácsadója és Molnár Antal, intézetünk igazgatója és tudományos tanácsadója 2020. augusztus 19-én megjelentették válaszukat, amely itt olvasható.
A 16–17. századi magyarországi és erdélyi politika világának megértésekor az egyik legfontosabb körülmény, amit figyelembe kell venni, az Oszmán Birodalomnak a korabeli keresztény Európáétól számos helyen markánsan eltérő politikai rendszere. Az oszmán adófizetői státusz finom árnyalatainak elemzéséhez – beleértve az általa létrejövő kötelezettségek gyakorlati megvalósítását, de ugyanúgy az általa biztosított előnyöket is – a legjobb módszer több ilyen helyzetbe került államalakulat összehasonlítása. Az intézetünk tudományos munkatársa, Kármán Gábor szerkesztésében, a Brill gondozásában megjelent Tributaries and Peripheries of the Ottoman Empire című kötet egy 2015-ben, intézetében szervezett konferencia anyagára épül, amely már a második volt azok sorában, ahol különböző oszmán adófizető államok történetének kutatói számolhattak be eredményeikről.
Intézetünk kutatóprofesszorának, Gyáni Gábor akadémikusnak angol nyelvű tanulmánykötete jelent meg A Nation Divided by History and Memory: Hungary in the Twentieth Century and Beyond címmel a neves Routledge kiadó térségünkkel foglalkozó könyvsorozatában. A kötetben található kilenc tanulmányban a szerző a 20. századi magyar történelem néhány fontos és gyakran tragikus eseménye kapcsán vizsgálja az egyéni és közösségi emlékezet működését, valamint a történészi múltértelmezés technikáit és vitáit. A könyv, amelybe itt lehet beleolvasni, a most nyugdíjba vonuló kollégánk 70. születésnapjával szinte egy időben látott napvilágot.
925 éve, 1095. július 29-én hunyt el a régi Magyarország egyik legkedveltebb szentje, I. László király. Bár a néphagyomány és a szenttisztelet írásos emlékei nem mondanak ellent a rá vonatkozó egykorú forrásoknak, ám elfedik az uralkodó valódi alakját. Ezért különösen értékes az a Szent László által fogalmazott levél, amelyből jellemét és politikai célkitűzéseit is jobban megérthetjük. Bácsatyai Dániel, intézetünk tudományos segédmunkatársa Szent László levelét, az első korunkra maradt magyar szerzőtől származó magánlevelet mutatja be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján, az Ismererettárban. A teljes írás itt érhető el.
2025. 02. 19. 16:00 Az életrajz alkonya? Kerekasztal a biográfia-írásról |
2025. 02. 25. 18:00 Gyimesi Emese könyvbemutató előadása |
2025. 03. 04. 11:00 Budapest Főváros Levéltára és a Történettudományi Intézet könyvbemutatója |