"...minden édenek neve vad poklokat büvöl..." A Magyarországi Tanácsköztársaság címmel megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az Országgyűlés Hivatala és a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár 2019. szeptember 11- én és12-én, ugyanezen címmel megrendezett nemzetközi konferenciájának kötete. A BTK munkatársai közül számosan voltak előadók, a kötet egyik szerkesztője pedig Vörös Boldizsár, intézetünk tudományos főmunkatársa. Az összeállítást az Országház Könyvkiadó jelentette meg, a Tudományos Konferenciák az Országházban című sorozatában. A kötet címoldala itt, a tartalomjegyzéke pedig itt tekinthető meg.  

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az intézetünk közötti együttműködés keretében az EME Kutatóintézetének munkatársai: Bodgándi Zsolt tudományos kutató és Fejér Tamás tudományos kutató, valamint intézetünk részéről Jakó Klára tudományos főmunkatárs szerkesztésében megjelent akét szervezet közös kiadványa Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban címmel. A kötet az EME Kutatóintézete és az intézetünk által 2018. október 18–19-én Budapesten szervezett, ugyanezzel a címmel megrendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A kötet tartalomjegyzéke itt érhető el.

A „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című kutatási program három éve alatt megjelent számos tanulmány és könyv alapjaiban változtatja meg ismereteinket a csatáról és annak elő- és utóéletéről. A 2020. évi emléknap keretében a Kanizsai Dorottya Múzeum, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében ünnepi könyvbemutatóra kerül sor, ahol a „Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és emlékezet” című könyvsorozat eddig megjelent valamennyi kötetével megismerkedhetnek az érdeklődők. A rendezvény 2020. augusztus 29-én, szombaton 14:00 és16:00 között lesz a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban. (A meghívó itt elérhető.) További részletek itt.

Intézetünk egyik fontos stratégiai célja a magyar és a balkáni történetírás szakmai kapcsolatainak erősítése. Ennek érdekében az elmúlt években közös programok és kutatási együttműködések jöttek létre, elsősorban a bulgáriai, horvátországi, szerbiai, koszovói és albániai történetírás műhelyeivel. A történész kooperációk általában a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomáciai tevékenységét is erősítik, hiszen az események szervezése többször a nagykövetségekkel közösen, a diplomáciai programok részeként történt. Az együttműködő intézmények sora folytatódik 2020-tól a Montenegrói Egyetem Történeti Intézetével (Univerzitet Crne Gore Istorijski institut).

A Valló Andor álnéven publikáló szerző 2020. augusztus 14-én a Válasz Online-on jelentette meg a Trianon-emlékműről szóló írását, amelyben súlyos kritikával illette az emlékmű koncepcióját, leginkább az 1913. évi helységnévtár alapul vételét a helynevek felsorolásában. A koncepció kialakításában részt vettek intézetünk munkatársai, akik fontosnak tartják, hogy a Válasz Online olvasóit tájékoztassák az 1913. évi helynévtár használatának okairól. Ezért Demeter Gábor, intézetünk tudományos főmunkatársa, Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, intézetünk tudományos tanácsadója és Molnár Antal, intézetünk igazgatója és tudományos tanácsadója 2020. augusztus 19-én megjelentették válaszukat, amely itt olvasható.

A 16–17. századi magyarországi és erdélyi politika világának megértésekor az egyik legfontosabb körülmény, amit figyelembe kell venni, az Oszmán Birodalomnak a korabeli keresztény Európáétól számos helyen markánsan eltérő politikai rendszere. Az oszmán adófizetői státusz finom árnyalatainak elemzéséhez – beleértve az általa létrejövő kötelezettségek gyakorlati megvalósítását, de ugyanúgy az általa biztosított előnyöket is – a legjobb módszer több ilyen helyzetbe került államalakulat összehasonlítása. Az intézetünk tudományos munkatársa, Kármán Gábor szerkesztésében, a Brill gondozásában megjelent Tributaries and Peripheries of the Ottoman Empire című kötet egy 2015-ben, intézetében szervezett konferencia anyagára épül, amely már a második volt azok sorában, ahol különböző oszmán adófizető államok történetének kutatói számolhattak be eredményeikről.

Intézetünk kutatóprofesszorának, Gyáni Gábor akadémikusnak angol nyelvű tanulmánykötete jelent meg A Nation Divided by History and Memory: Hungary in the Twentieth Century and Beyond címmel a neves Routledge kiadó térségünkkel foglalkozó könyvsorozatában. A kötetben található kilenc tanulmányban a szerző a 20. századi magyar történelem néhány fontos és gyakran tragikus eseménye kapcsán vizsgálja az egyéni és közösségi emlékezet működését, valamint a történészi múltértelmezés technikáit és vitáit. A könyv, amelybe itt lehet beleolvasni, a most nyugdíjba vonuló kollégánk 70. születésnapjával szinte egy időben látott napvilágot.