A magyar tudományosság, köztük a történettudomány, az irodalomtudomány és a magyar neolatin stúdiumok egyik legnagyobb adóssága a II. Rákóczi Ferenc száműzetésben írt, Confessio Peccatoris-ként vagy Confessio-ként ismert művének kritikai kiadása. Ez sikerült legalább részben törleszteni a híres mű 18. századi Chrysostome Jourdain által készített francia fordításának nemrég megjelent kritikai kiadásával. A kötet címlapja itt látható, míg tartalomjegyzéke itt olvasható.

Humanitárius akció globális méretekben. A Nemzetközi Vöröskereszt és az 1956-os magyar menekültek címmel megjelent intézetünk tudományos főmunkatársa, Kecskés D. Gusztáv új könyve. A kötet tartalomjegyzéke itt érhető el, címnegye itt, míg borítója itt látható.

200 évvel ezelőtt, 1821. január 1-jén született Temesváron a 19. század ismert magyar naplóírója, Slachta Etelka (róla itt lehet többet olvasni). Az e helyt közölt, napra pontosan 180 évvel ezelőtt kelt naplórészlettel részben emléke előtt tisztelgünk, részben pedig Boldog Új Évet kívánunk mindenkinek, aki figyelmével megtiszteli intézetünk működését.

Megjelent intézetünk fiatal kutatója, Gál Judit Dalmácia helye az Árpád-kori Magyar Királyságban. A magyar királyi hatalomgyakorlás dalmáciai jellemzői című kötete. A Magyar Királyság és Horvátország nyolcszáz évig közös államban élt, ennek ellenére közös történelmünknek még ma is nagyon sok megválaszolatlan kérdése van. A dalmáciai városok középkori Magyar Királyságban betöltött szerepe és az uralkodóval való viszonya is ezen fehér foltok közé tartozik. E könyv a magyar–horvát államközösség kezdeteire koncentrálva az Árpád-kor uralkodóinak hatalomgyakorlásán keresztül ad áttekintést Dalmácia helyéről a magyar államban.

Elérhető a Kárpát-medence térszervezésének változásai (8–16. század) projekt Béta verziója. A térképek és a mögöttük lévő adatbázis olyan írott és régészeti forrásokon, valamint 1900 előtti helynévanyagon alapuló adatokat tartalmaz, amelyek kutatott téma szempontjából indikátorként használhatók. A projekt célja a Kárpát-medence térszervezésének - településhálózatának, központi helyeinek, populációdinamikájának és a gazdaságilag hasznosított erőforrásoknak a vizsgálata a 8. és 16. század, vagyis a késő avar kor és a török hódoltság kezdete közötti időszakban. A webszerver elérhető itt.

Intézetünk ny. kutatóprofesszorának, Gyáni Gábor akadémikusnak A történeti tudás címmel újabb könyve látott napvilágot az Osirir Kiadónál. A kötetről bővebb információ itt érhető el, címlapja itt tekinthető meg.

Mindazoknak, aki követték munkánkat a most véget érő évben, ezúton kívánunk Áldott Karácsonyt a "Lendület" Családtörténeti Kutatócsoport tagja, Gyimesi Emese irodalomtörténész „Porcellán alakok” és Andersen-mesék – karácsonyi ajándékozás a 19. századi városi polgárságban című írásával, amely a Magyar Tudományos Akadémia honlapján jelent meg, és amelyben – Szendrey Júlia családjának ünnepi hagyományait ismertetve – szó esik arról, mikor jelentek meg Pest-Budán tömegesen a gyermekeknek szánt játéktárgyak? A  teljes írás itt érhető el.

A Bolgár–Magyar Történész Vegyes Bizottság kiadványainak 6. köteteként megjelent a Balkán-kronológia első része: Birodalmak szorításában (1700–1878). A kötet anyagának összeállításában intézetünk jelenlegi és volt munkatársai közül Ábrahám Barna, Bíró László, Demeter Gábor és Sokcsevits Dénes vett részt. A könyv borítója itt látható.