Miként éltek a gyermekek a különböző történelmi évszázadokban? Milyen módszerekkel pillanthatunk be a régebbi korok gyermekeinek mindennapjaiba? És vajon miért tekintjük egyre fontosabbnak a gyermekek életmódjának, fejlődésének és szokásainak kutatását?
Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a Glossza vendégei, Erdélyi Gabriella történész, a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport vezetője, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, valamint Szeniczey Tamás antropológus, az ELTE Embertani Tanszékének adjunktusa.
A gyermekek és a gyermekkor története a különböző tudományágak képviselőinek interdiszciplináris együttműködésével ma már egyre átfogóbban vizsgálható. A történettudomány egyre több új szempontot hozott be a gyermek- és családtörténet kutatásába. Például az Erdélyi Gabriella által vezetett kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként jöttek létre a múltban a napjainkban gyakran emlegetett mozaikcsaládok. Arra is rámutattak, hogy a mostohacsaládok egyáltalán nem számítanak modern jelenségnek, hiszen amíg ma a válás, addig régen az elhalálozás eredményeként alakultak ki. Ilyen családok létrejöttében persze alapvető szerepet játszottak az anyagi és társadalmi megfontolások is, különösen a felsőbb társadalmi rétegekben. A gyermek vagyonát ugyanis sokszor a mostohaszülő kezelte annak nagykorúságáig, ami bizonyos esetekben komoly potenciált rejtett magában. Bár a mai közvélekedésben a gonosz mostohaanya sztereotípiája él, a mostohaapák sokkal gyakrabban éltek vissza a gyermek vagyonával.
Az adás a 2025. június 4–6. között Budapesten megrendezendő Child Space 2025 / Gyerekterek 2025 című nemzetközi konferencia kedvcsinálója és egyben beharangozója.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet munkatársai.
A Glossza 72. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
