2023. április 5-én a Magyar Nemzeti Levéltárban második alkalommal rendezték meg a Hungarika workshopot, amelyen intézetünk munkatársai közül részt vett Molnár Antal igazgató, Weisz Boglárka osztályvezető és Martí Tibor, valamint Péterfi Bence tudományos munkatársak.
A 2023. évi rendezvény lehetőséget nyújtott a külföldi levéltári hungarika feltárások legújabb eredményeinek széles körű bemutatására, a jövőbeli feltárások tervezésére, összehangolására és a kutatók közötti tapasztalatcserére.
 A Galéria a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán elérhető. Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL), Varga Máté (MNL)
A Galéria a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán elérhető. Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL), Varga Máté (MNL)
A Magyar Nemzeti Levéltár Hungarika munkacsoportja és az MNL Tudományos Igazgatósága szervezésében megvalósuló rendezvény első szekciójában Weisz Boglárka, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, osztályvezetője A város- és gazdaságtörténet ismeretlen és elveszett forrásai. Egy kutatócsoport tapasztalatai a szlovákiai levéltárakban folytatott hungarikakutatás lehetőségeiről címmel megtartott előadásában egyrészt általánosságban beszélt a Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport által felkeresett 11 szlovákiai levéltárban folytatott kutatás során szerzett gyakorlati tapasztalatokról. Kiemelte, hogy minden levéltárban találtak olyan középkori, kora újkori forrásokat, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár Diplomatikai fényképgyűjteményéből hiányoznak. Ezt követően 6 levéltárból hozott konkrét példákat a csoport által feltárt forrásokról, ismertette a levéltárból mára elveszett okleveleket, ezek közül egynek a másolatát az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában sikerült megtalálni.
Majd Péterfi Bence, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa A Hohenzollernek és a késő középkori Magyar Királyság. Hungarikák a berlini Geheimes Staatsarchiv Preußischer Kulturbesitzben című előadásában a berlini Geheimes Staatsarchiv Preußischer Kulturbesitzben végzett kutatásairól tartott rövid beszámolót, különösen tekintettel a késő középkori magyar vonatkozásokra. A rövid levéltártörténeti, illetve historiográfiai összefoglalást néhány praktikus kutatástechnikai tanács követte, majd a legjelentősebb fondok felépítésébe, illetve az ott fellelt hungarikák tematikájába nyerhettek az egybegyűltek betekintést.
 Weisz Boglárka, Péterfi Bence és Martí Tibor előadásai
Weisz Boglárka, Péterfi Bence és Martí Tibor előadásai
Eután következett Martí Tibor, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa: „Aragóniai Beatrixtól a 17. századi diétákig”: a spanyolországi hungarikagyűjtés újabb eredményei című előadása, amelyben a Klebelsberg-ösztöndíjjal (2008, 2015), majd 2012-től a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagjaként megvalósított spanyolországi kutatóutak eredményeit foglalta össze. Kutatásai középpontjában a 17. században a császárhoz delegált spanyol követek utasításainak, jelentéseiknek, államtanácsi jegyzőkönyveknek, ezek fogalmazványainak és a jelentésekre adott válaszoknak, az úgynevezett „despachó”-k szisztematikus átnézése állt. A kora újkori anyag feltárásának eredménye lett az 1622., illetve az 1625. évi soproni diétákról beszámoló követjelentések kiadása; munkájával egyidejűleg közel 18 spanyolországi állami, egyházi és magánlevéltár anyagában tárt fel hungarikát. Ismertette a spanyolországi levéltári kutatások kiemelkedő eredményét: a 15. századi, Aragóniai Beatrix és Mátyás házasságkötésével összefüggő, Madridban, az Archivo Histórico Nacionalban és a Simancasi Állami Levéltárban feltárt forrásokat.
Az első szekció felvétele itt látható:
A délutáni szekcióban a levéltári delegátusok ismertették az eddigi munkájukat. 1926-tól Magyarország levéltári delegátust működtet Bécsben. A rendszerváltozás után további levéltárosi állomáshelyeket létesítettek: 2001-ben Moszkvában, majd 2022-ben a Vatikánban és Isztambulban. A delegátusok egymás után mutatták be eddig végzett munkájukat az állomáshelyeiken történő hungarikafeltárásban és a hungarikaanyagot kutatók segítésében.
A szekció kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol a delegátusok mellett a levéltár- és történettudomány neves szakemberei is részt vettek: Oross András, BMLK; Tóth Krisztina, VMLK; Molnár Antal, intézetünk igazgatója; Fazekas István, ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék tanszékvezető, egyetemi tanár; Halász János, Kulturális és Innovációs Minisztérium; Schmidt Anikó, MNL OL MGYO. A beszélgetés moderátora Arany Krisztina (MNL OL) volt.
Molnár Antal, intézetünk igazgatója római tapasztalatairól beszélt, és hangsúlyozta, hogy a levéltári delegátusok munkája elsősorban a hungarikakutatásokat szolgálja. A levéltári delegátusok jelentősége az elmúlt években megnövekedett, és törekedni kell arra, hogy azok ne meghosszabbított Klebelsberg-ösztöndíjasként működjenek, hanem általános értelemben a hungarikafeltárások révén tudománydiplomáciai feladatokat is betöltsenek.
A második szekció és a kerekasztal-beszélgetés (felvétele 1:51-től) itt tekinthető meg:
Fazekas István (ELTE) a csaknem húszéves bécsi szakmai feltáró munkája során szerzett tapasztalatait ismertette. Ennek jelentőségét hivatali utódja, Oross András is kihangsúlyozta. E tekintetben folytonosság van a bécsi delegátusok munkájában, amit a munkafeladatokat 2023-ban átvevő új kolléga is folytatni fog.
A kerekasztal-beszélgetés során a kollégák áttekintették a hungarikafeltárások eddigi eredményeit, lehetséges irányait, jövőbeli terveit, esetleges nehézségeit, hasznos információkkal szolgálva az ezen összetett téma iránt érdeklődőknek.
További információ a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán itt olvasható.
 
	    
	  	  




