Újabb öt évre kapott megbízást 2024. január 1-jétől a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet igazgatói feladatának ellátására Molnár Antal tudományos tanácsadó, a HUN-REN BTK tudományos főigazgató-helyettese, a Pápai Történettudományi Bizottság tagja.
Molnár Antalt a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársai 2023 novemberében választották újra, majd a 2023. decemberi összintézeti fórumon Balogh Balázs, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója nevezte ki. Az intézet igazgatóhelyettesi feladatait továbbra is Fejérdy András tudományos főmunkatárs, a tudományos titkári feladatokat pedig Mihalik Béla Vilmos tudományos főmunkatárs látja el.
A HUN-REN BTK Történettudományi Intézet vezetősége: Fejérdy András, Molnár Antal és Mihalik Béla Vilmos.
Fotó: Szőts-Rajkó Kinga/HUN-REN BTK TTI
Molnár Antal 2005-ben kezdett a Történettudományi Intézetben dolgozni tudományos főmunkatársként, majd 2010-től osztályvezetőként. Miután 2011 és 2016 között a Római Magyar Akadémia igazgatója volt, 2016-tól ismét az intézet tudományos főmunkatársa, majd 2019. január 1-jétől igazgatója, tudományos tanácsadója lett. 2021. január 1-jétől a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főigazgató-helyettesi feladatait is ellátja. 2022 szeptemberétől az MTA Történettudományi Bizottságának elnöke. Intézetigazgatói munkája mellett az ELTE Történeti Intézetének egyetemi tanára, 2021. február 22-től a Vatikánban működő Pápai Történettudományi Bizottság tagja, 2023-tól pedig a Pápai Keleti Intézet vendégprofesszora.
Molnár Antal kutatóként több mint negyedszázada foglalkozik a katolikus egyház kora újkori történetével, valamint a hódolt Magyarország és a Balkán-félsziget 16–17. századi történetével. Ezalatt 22 önálló kötete és több mint 200 tanulmánya látott napvilágot itthon és külföldön. Kutatásainak legnagyobb eredménye, hogy sokrétűen mutatta be a magyar és nemzetközi történészszakma számára a hódolt Magyarország balkáni kapcsolatait: a boszniai ferenceseket, a szerb ortodox egyházat, a raguzai kereskedőket, illetve a szentszéki missziók szervezetének és működésének bonyolult rendszerét. Emellett a magyar kutatásban elsőként vállalkozott arra, hogy a felekezetszervezés nemzetközi modelljét egy magyarországi helyi példán, Gyöngyös és vonzáskörzete 16–17. századi egyháztörténetén keresztül alkalmazza. Ezzel jelentősen hozzájárult az európai reformációtörténet nemzetközi tanulságainak magyarországi hasznosításához. 2022-ben megjelent, több mint 800 oldalas ferences rendtörténeti forráskiadványáért 2023-ban Akadémiai Díjban részesült.
Teljes publikációs listája a Magyar Tudományos Művek Tárában itt elérhető.
