2025. május 29-én és 30-án került sor Egerben A familiaritás átalakulásától a modern bürokráciáig. A (köz-)igazgatás és a (köz-) szolgálat története Magyarországon a késő középkortól a 20. századig című konferenciára, amelyen részt vett Cieger András, Czinege Szilvia, Kádas István, Mátyás-Rausch Petra és Völgyesi Orsolya is.
A tanácskozás az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat Heves Megyei Területi Csoportja, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár szervezésében valósult meg. Cieger András, az Újkori osztály tudományos tanácsadója, osztályvezetője a 2025. május 30-án megtartott Dualizmus kori szekció levezető elnöke volt.
Völgyesi Orsolya, az Újkori osztály tudományos főmunkatársa Egy költő a jegyzői hivatalban című előadásában Kölcsey Ferenc Szatmár vármegyei hivatalvállalásának hátterét, valamint jegyzői működésének lokális és országos politikai kontextusait ismertette. Az előadás arra is kitért, mennyiben volt tipikus és mennyiben volt atipikus az országosan ismert író-költő hivatali pályája, továbbá felvázolta, milyen karrierlehetőségek álltak a korszakban a megyei adminisztráció kulcspozícióját betöltő főjegyzők előtt az 1830-as években.
Czinege Szilvia, az Újkori osztály tudományos munkatársa Apponyi György országbírósága címmel tartott előadásában Apponyi György karriertörténetének 1861. januártól 1863 tavaszáig tartó időszakának egyes kérdéseit mutatta be. Először Apponyi országbírói kinevezésének körülményeit ismertette röviden, és ebből kifolyóan vizsgálta Apponyi György helyzetét a hivatalviselése idején: mennyiben volt rá hatással az uralkodó döntése és az, hogy Apponyi valójában nem akarta elvállalni a pozíciót. Végül a téma intézménytörténeti vonatkozását tekintette át vázlatosan, hogyan indult el az Országbírói Hivatal működése, milyen ügyek kerültek az országbíró asztalára.
Mátyás-Rausch Petra, a Kora újkori osztály tudományos munkatársa előadásának középpontjában a 17. század eleji Erdély kormányzatának története állt, különös tekintettel az uradalomigazgatás kérdéseire. Bemutatta a Giorgio Basta generális által fémjelzett kormányzat legfontosabb döntéseit és célkitűzéseit a jószágkormányzás területén, majd kitért az uradalmakat irányító udvarbírók munkájára is, kiemelve az utasítások és a tényleges uradalomigazgatás között húzódó „szakadékot”.
Kádas István, a Középkori osztály tudományos munkatársa előadásában az alispánhelyettesítést, annak mikéntjeit vizsgálta a középkorban, illetve a kora újkor első évtizedeiben. Az alispán helyettesítése ebben az időszakban még inkább esetlegesnek számított, az alispáni ügyvivői, illetve másodalispáni tisztség kiformálódása hosszabb folyamat volt. A megyei sedrián maximum rendkívüli szituációkban elnökölt az alispán helyett egy helyettes, azonban a vidéki kiszállások esetében a 15. század végén, 16. század idején már több megyében kimutatható, hogy helyettesítették, képviselték (olykor szintén vicecomes megnevezéssel). Elszórtan ugyancsak megfigyelhető alispáni vicegerens vagy más helyettes adószedés esetében is a 16. század első évtizedeiben.
