Munkatársaink előadásai Herczeg Ferencről

Részletek: Kategória: Konferencia; 2023. október 6.

A HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézete és Történettudományi Intézete szervezésében 2023. szeptember 26–27-én került sor A Herczeg és birodalma című, Herczeg Ferenc születésének 160. évfordulójához kapcsolódó tudományos konferenciára.

Intézetünk részéről a rendezvény szervezője Vörös Boldizsár, az Irodalomtudományi Intézet részéről Császtvay Tünde volt. A konferencián munkatársaink közül előadással szerepelt Koloh Gábor, Konrád Miklós, Cieger András, ifj. Bertényi Iván, Vörös Boldizsár, Turbucz Dávid; a zárszót Fejérdy András tartotta.

A konferencia programja itt tekinthető meg.

Koloh Gábor tudományos munkatárs a Herczeg Ferenc mint vállalkozó. Bevételek, kiadások, írói énmárka című előadásában szerződésein keresztül vizsgálta az író gyarapodását és önmenedzselését. Prezentációjában rámutatott arra, hogy Herczeg nagyon tudatosan építette fel a maga brandjét, amiben egyaránt része volt nagyfokú terhelhetőségének és azoknak a presztízsberuházásoknak (jacht, villa, Alfa Romeo), amelyek az írói életkörülményektől jellemzően megfizethetetlenek, illetve idegenek voltak. Az előadásban a szerződésekben szereplő pénzösszegek nominálértéke mellett feltüntetett viszonylagos reálértékek plasztikusan mutatták be az író vagyonossá válásának folyamatát.

Koloh Gábor előadása

Konrád Miklós tudományos főmunkatárs Zsidó identitás és antiszemitizmus Herczeg Ferenc „Andor és András” (1903) című művében címmel megtartott előadásában e regény áttekintésében az író zsidó főszereplője iránti empátiája, a keresztény úri középosztály társadalmi antiszemitizmusának bemutatása és elítélése, illetve a könyvben fellelhető saját zsidóellenes előítéletei között feszülő dialektikus viszonyt elemezte.

Konrád Miklós előadása

Cieger András tudományos tanácsadó, az Újkori Osztály vezetője Herczeg Ferenc mint országgyűlési képviselő című előadásában Herczeg e tevékenységét elemezte az írói, újságírói és politikusi hivatások 19. században lezajló (nem teljes) professzionalizációjának kontextusában. A dualizmus kori képviselőházban helyet foglaló további írók (például Jókai Mór, Arany László, Mikszáth Kálmán) magatartásával összevetve, arra a következtetésre jutott, hogy Herczeg ugyan képviselőként nem volt különösebben tevékeny, de évtizedeken át tartó közéleti aktivitása, elkötelezett politizálása alapján a „szent ügyet” szolgáló, független állású, a politikáért és nem a politikából élő hivatásos politikusok „archaikus” típusába sorolható (lásd Max Weber kategóriáit). Cáfolva ezzel a szakirodalom azon állítását, amely szerint Herczeg csupán „hűvös tartózkodással” szemlélte volna a századfordulós politikai küzdelmeket.

Cieger András előadása

Ifj. Bertényi Iván tudományos főmunkatárs Herczeg Ferenc és Tisza István című előadásában arról beszélt, hogy Herczeg a 20. század első éveiben, a politikai elit ádáz harcainak bénító hatására rádöbbenve került közel a hasonló felfogású Tisza Istvánhoz, s lett támogatója küzdelmeinek. Tisza és Herczeg 1904 és 1918 között szorosan együttműködött, és az író-képviselő több ügyben is segítette Tiszát, különösen a magyarországi németség helyzetének németországi ismertetése kapcsán; a Magyar Figyelőt közösen irányították. Az előadás utolsó része Herczegnek a két világháború közötti Tisza-kultuszban játszott kulcsszerepével foglalkozott.

Ifj. Bertényi Iván előadása

Vörös Boldizsár tudományos főmunkatárs a „Minden embert annyi élvezet illesse meg, amennyi munkát végez”. Herczeg Ferenc az 1918–1919-es magyarországi forradalmakban című előadásában rámutatott arra, hogy e forradalmak irányítói, vezető közvélemény-formálói több ízben is elkülönítették egymástól Herczeg írói teljesítményét és politikusi tevékenységét: az előbbit számos esetben pozitívan értékelve, az utóbbit azonban elutasítva. Ebben nyilván fontos tényezőnek számított, hogy a kortársak jelentős része tisztában volt azzal: Herczeg nem politikusi működésének, a hatalom támogatásának köszönhette írói sikereit. Az 1918 őszén kezdődő radikális átalakulások hónapjaiban Herczeg nem távozott külföldre, hanem végig Magyarországon maradt, és, ha egyfajta visszafogottsággal is, de igyekezett beilleszkedni az új viszonyok közé.

Vörös Boldizsár előadása

Turbucz Dávid tudományos munkatárs Herczeg Ferenc és a „magyarok vezére”. Herczeg szerepe a Horthy-kultusz építésében című előadásában azt vizsgálta, hogy Herczeg, a korszak egyik meghatározó véleményformálója, politikai publicistája, konzervatív írófejedelme 1919 és 1944 között mikor, milyen keretek között és miért vett részt a kormányzó személye körüli vezérkultusz építésében. Az előadó Herczeg fontosabb megnyilvánulásainak elemzését követően arra jutott, hogy az író ismertsége, tekintélye sokak számára hitelesíthette azt az idealizált, túlzó és egyoldalú Horthy-képet, amelyet a kormányzati propaganda közvetített a korszakban.

Turbucz Dávid előadása

Fejérdy András tudományos főmunkatárs, igazgatóhelyettes zárszavában mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a konferencia egy igen árnyalt Herczeg Ferenc-képet mutatott be, amire azért is van szükség, mert a szélesebb közvélemény még mindig szinte kizárólag a Horthy-korszak „írófejedelmeként” ismeri a szerzőt. Fejérdy ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a BTK különböző intézeteinek együttműködésében megvalósult interdiszciplináris tanácskozás rámutatott: a 19. század második felétől a 20. század közepéig tartó, társadalmi és politikai rendszereken átívelő életpályáján keresztül a magyar középosztály megéléstörténete, alkalmazkodóképessége is kitűnően vizsgálható. Herczeg ráadásul, mint író, publicista, politikus és nem utolsósorban sikeres brandépítő „vállalkozó”, egyedülálló vizsgálati alany a különböző történeti részdiszciplínák számára a politikától a művelődés- és irodalomtörténeten keresztül a társadalomtörténetig. A Történettudományi Intézet igazgatóhelyettese összegezve úgy fogalmazott: a konferencia fontos lépés volt Herczeg és kora összetett valóságának pontosabb megértése felé, és egyúttal arra is rávilágított, mely területek számítanak még fehér foltnak az „írófejedelem” életpályájának és életművének kutatásában.

Fejérdy András zárszava