2026. február 5-én mutatták be a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületében a Magyar várak a török korban. Giulio Turcho és várépítésztársainak várfelmérései az 1560–1580-as évekből című kötetet.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntőjében kiemelte a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Levéltár, valamint az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézet szerepét, amelyekkel a kötet közös kiadásban jelent meg. A könyv elkészítéséhez az Österreichisches Staatsarchiv is hozzájárult, ahol a kiadványban szereplő felmérési rajzok eredetijét őrzik, míg a feltáró munkát a Török Köztársaság Köztársasági Elnöki Hivatalának Állami Levéltárak Igazgatósága segítette.
A kötetet Molnár Antal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A Mohács 500 programhoz kapcsolódó kiadványt Domokos György, Pálffy Géza és Schmidt Anikó szerkesztette. A tanulmányokat Domokos György és Pálffy Géza, míg a várleírásokat Domokos György, Horváth Richárd, Kőnig Frigyes és Tomka Gábor készítette. A kötet térképei Nagy Bélának, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársának munkái.
Fotók: Lantos Zsuzsanna
Molnár Antal ismertetésében részletesen bemutatta a könyv felépítését és szerkezetét. Elmondta, hogy a kötethez elsőként Szabó Csaba és Kőnig Frigyes előszavai igazítják el az olvasót. Ezt követően Pálffy Géza tanulmánya a mohácsi csatát követő évtizedek törökellenes védelmi rendszerének kiépítését mutatja be, és bizonyos értelemben újrapozícionálja a Habsburg–magyar együttélést a Mohács utáni másfél évszázadban, rámutatva a kölcsönös egymásrautaltságra és a kompromisszumokkal terhelt kapcsolatrendszerre. Domokos György tanulmánya az itáliai várépítészekkel, különösen Giulio Turcho mesterről és a Dunántúlon készített felméréseiről foglalkozik. Az elemzésből kiderül, hogy az itáliai erődépítészet – csakúgy, mint a hadászat, a művelődés és az egyház – jelentős hatást gyakorolt a Magyar Királyságra a 16–17. században. A kötet ezt követően 41, jellemzően dunántúli vár leírását közli.
Molnár Antal hangsúlyozta: a Turcho-féle metszetek a szakma számára régóta ismertek voltak, azonban ilyen teljességben eddig még nem jelentek meg együtt. Emellett más szerzők munkái is bekerültek a kötetbe, amely így összességében egészen más hatást gyakorol az olvasóra és a kutatóra, mintha az egyes anyagokat külön-külön tanulmányoznák. Megfogalmazása szerint „a váralaprajzok és látképek így együtt másként beszélnek”. Véleménye szerint a kötet olyan alapmű, egyfajta lexikon, amely nélkülözhetetlen a 16. századi várépítészet kutatásához, és nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi összefüggésben is.
Fotók: Lantos Zsuzsanna
Szabó Csaba a kötet külön érdemének nevezte, hogy a korszak legismertebb és legkiválóbb kutatói dolgoztak együtt a kiadvány elkészítésén. Mint elmondta, a könyv átfogó képet ad a Mohács utáni Magyar Királyságról és az ekkor kiépülő védelmi rendszerről. Hozzátette: a hiánypótló kötet az idén angol nyelven is megjelenik, és a tervek szerint Ausztriában és Törökországban is bemutatják majd.
A könyvbemutatót követően megnyílt a Várak. Kőnig Frigyes rajzai a Kárpát-medence erődítményeiről című kiállítás, amely Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem nyugalmazott rektorának vár- és erődítésrajzaiból készült. A tárlatot a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületének IV. emeletén, a galéria- és foglalkoztatóteremben lehet megtekinteni.
Ezzel az ünnepélyes könyvbemutatóval és kiállításmegnyitóval vette kezdetét a Magyar Nemzeti Levéltár 2026. évi tudományos-ismeretterjesztő programsorozata, amelyet a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából szervez az intézmény. A mostani események a Mohács 500 emlékév kísérőrendezvényei, amelyeket az év során további programok és kiállítások követnek majd.
A teljes beszámoló a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján olvasható.
