2012. szeptember 18-án Szolnokon, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Levéltári Napján az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője, Pálffy Géza a Szent Korona kalandos históriájának egyik – eddig részletesen fel nem tárt – fejezetét mutatta be Amikor a koronázási jelvények átkeltek a Tiszán: A Szent Korona útja Erdélyből Bécsbe 1551-ben című előadásában.

2012. szeptember 1-jén az esztergomi Szent Adalbert Központban egynapos tudományos tanácskozást tartottak a magyar királyok és királynék középkori és újkori koronázási szertartásairól, valamint az esztergomi érsekek uralkodókoronázási jogáról. A szeptember 1-jei konferenciára III. Károly magyar király (1712–1740) 1712. május 22-én, Pozsonyban tartott királlyá avatásának 300. évfordulója kínált alkalmat. A hatalmas érdeklődés övezte rendezvényen az MTA BTK Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportját annak vezetője, Pálffy Géza és külső munkatársa, Rákossy Anna, a Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteményének munkatársa képviselte.

A magyar történettudomány egyik legsúlyosabb adósságát kívánja pótolni a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 16–19. századi históriájának forrásokra építő, szisztematikus feltárásával Pálffy Géza. A történész, aki a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében alakított önálló kutatócsoportot, azt reméli, hogy eredményeikkel hozzájárulhatnak a magyar állami és nemzeti szimbólumok történetének gazdagításához, valamint a nemzeti identitás erősítéséhez. Erről a kutatási projektről adott hírt augusztus 24-én a Magyar Tudományos Akadémia honlapja, amely ide kattintva érthető el, a kutatóval készített riport pedig itt olvasható.

Gondos restaurálást követően Fraknó várában (ma Forchtenstein, Ausztria) kiállították az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője, Pálffy Géza által felfedezett és azonosított legkorábbi magyar koronázási országzászlót, amelyet a történész 2012. július 19-én tekintett meg Florian T. Bayer kurátor kíséretében. A kismartoni Esterházy Magánalapítvány (Esterházy Privatstiftung, Eisenstadt) tulajdonában lévő magyar nemzeti kincset a Fraknó várát megszerző, későbbi híres nádor (1625–1645), Esterházy Miklós vitte II. Ferdinánd király (1619–1637) koronázási szertartásán, 1618. július 1-jén Pozsonyban.