2013. április 20-án, a Szent István Emlékév keretében került sor Székesfehérvárott a magyar koronázóvárosok első találkozójára. Az eseményen a házigazda városvezetés mellett a Budavári Önkormányzat polgármestere, Esztergom polgármestere és Sopron alpolgármestere vett részt, Pozsonyt pedig a város korábbi alpolgármestere, a téma ismert kutatója, Štefan Holčík történész képviselte. Az ünnepség a Koronázóvárosok találkozása című kiállítás bemutatásával kezdődött, amelyet Csurgai Horváth József, az emlékévbizottság vezetője nyitott meg.

Újabb restaurálási munkálatokat követően Fraknó várában (ma Forchtenstein, Ausztria), az Esterházy Magánalapítvány (Esterházy Privatstiftung, Eisenstadt) gyűjteményében 2013. április 12-től először látható együtt a magyar történelem ez ideig ismert három legkorábbi koronázási országzászlaja. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője, Pálffy Géza által felfedezett és azonosított legkorábbi magyar koronázási országzászló (1618) mellett Horvátország és Szerbia egy-egy koronázási zászlaja is megtekinthető.

2013. március 22-én a PALATIUM Research Networking Programme és a Society for European Festivals Research Making Space for Festival, 1400–1700: Interactions of Architecture and Performance in Late Medieval and Early Modern Festivals című nemzetközi konferenciáján Velencében tartott előadást Gulyás Borbála, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos segédmunkatársa és az MTA BTK Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának külső tagja.

2013. április 11-én a Magyar Televízió Nemzeti Nagyvizit című műsorában számolt be a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának eddigi kutatási eredményeiről annak vezetője, Pálffy Géza. Intézetünk tudományos tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a korona nehezebben vizsgálható eredetéről mind a mai napig állandó viták folynak, újkori kalandos, sőt gyakran hányatott sorsának és ez időben is betöltött kiemelkedő szerepének feltárása a magyar tudományosság régi nagy adóssága, pedig minderről már jelentős mennyiségben állnak rendelkezésre források. Ugyancsak a kutatások elmaradása mondható el az 1526 és 1916 közötti magyar uralkodókoronázások históriájáról, amelyről a legújabb összegzés – nem tévedés – szlovák történész tollából származik. A műsor teljes terjedelemben itt tekinthető meg.