2013. április 11-én a Magyar Televízió Nemzeti Nagyvizit című műsorában számolt be a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának eddigi kutatási eredményeiről annak vezetője, Pálffy Géza. Intézetünk tudományos tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a korona nehezebben vizsgálható eredetéről mind a mai napig állandó viták folynak, újkori kalandos, sőt gyakran hányatott sorsának és ez időben is betöltött kiemelkedő szerepének feltárása a magyar tudományosság régi nagy adóssága, pedig minderről már jelentős mennyiségben állnak rendelkezésre források. Ugyancsak a kutatások elmaradása mondható el az 1526 és 1916 közötti magyar uralkodókoronázások históriájáról, amelyről a legújabb összegzés – nem tévedés – szlovák történész tollából származik. A műsor teljes terjedelemben itt tekinthető meg.

Az Origo 2013. április 3-án kezdőlapján számolt be a Szent Korona keresztjének elferdülését feltáró kutatásokról, külön kiemelve a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet témacsoport-vezetője, Pálffy Géza feltáró munkásságát. A BTK "Lendület" Szent Korona Kutatócsoportját vezető történészt többször idéző cikk (Keisz Ágoston írása) itt olvasható.

2013. március 13-án a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézete meghívására a kora újkori Habsburg uralkodókoronázásokról tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője, Pálffy Géza. A szép számú diákságnak a történész bemutatta, hogy a kora újkori magyar uralkodókoronázások szisztematikus vizsgálata a magyar tudományosság egyik régi nagy adóssága, az ebből fakadó ismerethiányt a Lendület Kutatócsoport igyekszik pótolni. Az előadó vezette, fél évvel ezelőtt alakult kutatói team ezt és a Szent Korona históriáját Szapolyai János 1526 végi székesfehérvári szertartása és az utolsó királykoronázás, IV. Károly 1916. decemberi budapesti ceremóniája között vizsgálja.

2013. március 7-én az „Europa”-Club és a Bécsi Magyar Történeti Intézet meghívására a Balassi Bálint Intézet bécsi Collegium Hungaricumában tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője, Pálffy Géza. A nagyszámú hallgatóságnak a történész kifejtette: a kora újkori magyar uralkodó-koronázások szisztematikus vizsgálata a magyar tudományosság egyik régi nagy adóssága. Noha a magyar királyok koronázási szertartása és ceremóniáinak sokféle helyszíne (a 16–20. században Székesfehérvár, Pozsony, Sopron, Buda és Budapest) még európai szempontból is számos különlegességgel bír, a téma egyetlen újabb átfogó feldolgozása egy szlovák szerző (Štefan Holčík) tollából származik.