2021 júliusában a belgiumi Brepols Kiadó gondozásában Eagles Looking East and West: Dynasty, Ritual and Representation in Habsburg Hungary and Spain címmel tanulmánykötet jelent meg a Habsburg-dinasztia osztrák és spanyol ágának kora újkori uralkodói és hatalmi reprezentációjáról. A kötetet Martí Tibor, intézetünk tudományos munkatársa, a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport tagja és Roberto Quirós Rosado, a madridi Autónoma Egyetem Kora Újkori Tanszékének posztdoktor oktatója szerkesztette. A munka – amelyhez hasonló a témában még sohasem látott napvilágot – a kiadó Habsburg Worlds sorozatának 4. kötete; tartalomjegyzéke itt olvasható.

Négyszáz éve, 1621 júniusában vitette Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a Szent Koronát és a többi felségjelvényt Ecsedre, ahol Révay Péter koronaőr irányításával őrizték őket 1622 februárjáig. Erre emlékezve rendeztek konferenciát 2021. július 9-én Nagyecseden, továbbá emléktáblát is avattak. A konferencián Kármán Gábor tudományos főmunkatárs Bethlen Gábor magyar királyságának nemzetközi háttere címmel tartott előadást, míg Tóth Gergely tudományos főmunkatárs Révay Péter utolsó éveiről, politikai szerepének korabeli ellentmondásos megítéléséről beszélt (Mindhalálig a felségjelvény mellett: Révay Péter koronaőr hányattatásai Bethlen Gábor magyarországi uralma idején [1619–1622]).

A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport megalakulása óta figyelmet fordít a Habsburg-dinasztia spanyol ágával kapcsolatos ismereteink bővítésére. Tudásunk folyamatosan gyarapszik a Magyar Királyság kora újkori gazdasági, politikai, kulturális mozgásteréről a Habsburg-ház összeurópai érdekei felől nézve, és a spanyolországi tudományossággal való kapcsolat is egyre szervesebb.

2021. június 29-én intézetünk tudományos tanácsadója, a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza a Magyar Katolikus Rádió Kerengő című műsorában közel félórás interjúban számolhatott be nemrég Amerikában napvilágot látott angol nyelvű monográfiájáról. A riportban részletesen szóba kerültek a Hungary between Two Empires 1526–1711 című kötet megszületésének körülményei, legfőbb újdonságai és nemzetközi jelentősége. A Sályi András szerkesztő–műsorvezető által készített interjú teljes terjedelmében itt hallgatható meg.