Bilingvis kiadásban látott napvilágot a 17. századi magyar történetírás egyik fontos darabja, a tudós koronaőr, Révay Péter (1568–1622) De monarchia... című munkája. A kétkötetes kiadványt az intézetünkben működő, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport munkatársai készítették, Tóth Gergely tudományos főmunkatárs irányításával. Az első kötetben szereplő címnegyed, tartalomjegyzék és előszó itt tekinthető meg.
2021. szeptember 10-én Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont c. főigazgatója, intézetünk osztályvezetője, tudományos tanácsadója, illetve Pálffy Géza, intézetünk "Lendület"-kutatócsoport-vezetője, tudományos tanácsadója a Kossuth Rádió Regényes történelem című műsorában beszélt az utóbbi nemrég Amerikában napvilágot látott monográfiájáról és az angol nyelvű publikálás fontosságáról.
Közel egy évtizedes előmunkálatokat követően a De Gruyter kiadó gondozásában megjelent a Handbuch zur Geschichte Südosteuropas című kézikönyv második kötete Délkelet-Európa késő középkori és kora újkori hatalmi–politikai viszonyairól. A közel 1100 oldalas vállalkozásban a Magyar Királyság 1526 és 1699 közötti történetét intézetünk tudományos tanácsadója és „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport-vezetője, Pálffy Géza, 1699 és 1790 közötti históriáját pedig Soós István ny. tudományos főmunkatárs foglalta össze. Német nyelvű, kismonografikus terjedelmű írásaik itt és itt rendelhetők meg; a kötet tartalomjegyzéke itt, míg címlapja itt tekinthető meg.
Nemzeti ünnepünk, augusztus 20. alkalmából az M5 újabb filmet készített a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport néhány kiemelkedőbb eredményéről. A Történetek a Szent Koronáról című, közel fél órás dokumentumfilm premierjére 2021. augusztus 20-án főműsoridőben, este 20:30-kor került sor. A Bartha Krisztina rendezte film teljes terjedelmében itt tekinthető meg.
A Ripost7 2021. augusztus 17-i számában jelent meg interjú intézetünk tudományos tanácsadójával, a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével, Pálffy Gézával Megdöbbentő titkokat őriz a Szent Korona címmel. „Nemzeti ereklyénk pontos keletkezése mind a mai napig nagy rejtély. Írott források és képi ábrázolások hiányában csak találgatni lehet, hogy a 11–13. században mikor és hogyan is készülhetett, s léphetett Szent István feltehetően elveszett vagy elpusztult koronája helyébe. Találgatások egész sora született keletkezéséről, ezeket komoly viták kísérték vagy teljességgel légből kapottak voltak." – olvashastó többek között az interjúban, amely itt olvasható teljes terjedelmében.
2024. 12. 03. 17:00 Visegrádtól Komáromon át Amerikáig: A magyar Szent Korona különleges kalandjai |
2024. 12. 16. 11:00 Ablonczy Balázs MTA doktori munkájának nyilvános vitája |