2025. május 22–23-án került sor intézetünkben „A magyar–horvát egyházi és világi elit a királyi tanácsban és a magyar országgyűléseken (1102–1918)” című nemzetközi konferenciára, amelyen magyar és horvát történészek tekintették át a nyolcszáz éves közös államalakulat kormányzatával kapcsolatos új kutatási eredményeket.
A konferencia megnyitójában Molnár Antal igazgató hangsúlyozta, hogy a magyar történettudomány kapcsolata a szomszédos államok közül a horvátországi kutatókkal a legszorosabb, és a magyar–horvát konferenciák története is immár több mint két évtizedes múltra tekint vissza.
A középkorról szóló szekcióban intézetünket Gál Judit és Pálosfalvi Tamás képviselte. Előbbi a 13. századi magyar királyi udvar Dalmáciával kapcsolatos politikáját, utóbbi pedig a késő középkori szlavón nemesi elit udvari kapcsolatait vizsgálta. Mellettük Halász Éva képviselte a magyar történettudományt, aki Anjou (I.) Lajos király bizalmi emberein keresztül elemezte Szlavónia 14. század közepi irányításának sajátosságait.
A délutáni szekcióban Faragó Dávid Brodarics István zágrábi egyházmegyei kapcsolatairól mutatott be új forrásokat, Varga Szabolcs pedig az 1618. évi országgyűlésen megjelent horvát és szlavón résztvevők tevékenységén keresztül ismertette a horvát–szlavón rendek érdekérvényesítő erejét a magyar rendiségen belül. Intézetünk friss akadémikusa, Pálffy Géza egy új vizsgálati modellen keresztül mutatta be a horvát–szlavón arisztokrata családok helyét a Magyar Királyság elitjében.
A 18. századi tematikán belül Horváth Gyula (MNL OL) Mária Terézia és a horvát elit kapcsolatáról, míg Gőzsy Zoltán (PTE; MNL BaVL) és Lovaš Eldina (HIP) a századvégi magyar–horvát egyházi elit rendszeréről és kiválasztási elveiről beszélt. Mindkét előadás alapkutatásokon nyugvó új eredményeket prezentált.
A konferencia második napján a dualizmus kora volt terítéken. Ifjabb Bertényi Iván a magyar főrendiházban helyet foglaló horvát küldöttekről tartott elemző előadást, Ress Imre Josip Mihalović zágrábi érsek politikai szerepéről beszélt részletesen, Hornyák Árpád pedig az író és tudós Bajza József, a „leghorvátabb magyar” 1920 körüli politikai elképzeléseiről tartott lendületes előadást. Horvát részről Ana Biočić a horvát képviselőkről szóló referátuma remekül kiegészítette a magyar témákat, míg Branko Ostmajer révén Ferdo Šišić után száz évvel ismét egy horvát kutató tartott magyar nyelven előadást, ezúttal Nikola Tomašić horvát miniszterről.
A konferenciát a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, valamint a Hrvatski institut za povijest – Podružnice za povijest Slavonije, Srijema i Baranje szervezte, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2023-1.2.4-TÉT-2023-00060 pályázata támogatta.
