2025. július 17. és 19. között rendezték meg a Central European History Convention (CEH-C) idei találkozóját a Bécsi Egyetemen. A rendezvényen a HUN-REN BTK Történettudományi Intézetének munkatársai is több szekcióban tartottak előadást.
A háromnapos, gazdag programot kínáló nemzetközi konferencia a Habsburg Monarchia, illetve annak utód- és szomszédállamai történetével foglalkozó kutatókat szólította meg világszerte. A résztvevők interdiszciplináris párbeszéd keretében vitatták meg a régió múltjának értelmezési lehetőségeit a középkortól egészen a második világháborúig.
Mihalik Béla Vilmos, intézetünk tudományos főmunkatársa, tudományos titkára Parish Politics in 18th-Century Hungary című előadásában azt vizsgálta, hogy a világi és egyházi kormányzatnak milyen elképzelései álltak a katolikus plébániahálózat újraszervezése mögött, és hogy mindez helyi szinten milyen hatalmi viszonyok között zajlott. A plébániák közösségi fenntartása révén ugyanis egy olyan helyi nyilvános politikai tér jött létre, amelyben a közösségek felügyelni tudták a plébánia és a plébános működését, ami hatással volt a felülről irányuló törekvések megvalósulására is.
Mihalik Béla Vilmos előadása. Fotó: Prajda Katalin
Csaplár-Degovics Krisztián, intézetünk tudományos főmunkatársa, osztályvezetője a „rossz” és a „jó” birodalomról alkotott dualizmus kori magyar politikai elképzelésekről tartott előadást („Bad Empire” vs. „Good Empire” – Concepts of Empire in the Debates of the Hungarian House of Representatives at the Turn of the Century). A magyar képviselőház a századfordulón több éven át tartó, jelentős politikai vita színhelye volt, amelynek középpontjában Benjámin Kállay (1900–1902) közös pénzügyminiszter Bosznia-Hercegovinára vonatkozó politikája állt. Úgy tűnt, hogy ez a vita Kállay személyét és kormányzási gyakorlatát célozta meg, valójában azonban a magyar képviselők a Magyar Királyság és a magyar nemzet építése közötti kapcsolatot vitatták meg a birodalom, az imperializmus és a gyarmatosítás jelenségeinek összefüggésében. A szóban forgó politikai támadássorozat erős párhuzamot mutatott Warren Hastings 1788 és 1794 közötti brit parlamenti vádemelési eljárásának történetével. Az előadás azt mutatta be, hogy a „rossz birodalom” és a „jó birodalom” fogalmai hogyan jelentek meg a magyar kormány és az ellenzék képviselői közötti vitában. Míg a „rossz birodalom” kifejezést az 1867 előtti, alkotmányellenes Habsburg Birodalomra és Ausztriára használták, a kiegyezés után a „jó birodalom” kifejezés az alkotmányos Ausztria és az alkotmányos Magyarország szinonimájává vált. Az előadás emellett bemutatta a magyar képviselőházban folyó vita sajtó- és tudományos visszhangját, és feltárta annak európai kontextusát is.
Csaplár-Degovics Krisztián előadása
Révész Tamás, intézetünk tudományos munkatársa, előadásában az 1921-es nyugat-magyarországi határkonfliktus utóéletét vizsgálta. Az elmúlt évtizedben egyre növekvő érdeklődés mutatkozott az első világháború utáni kelet- és közép-európai határháborúk iránt. A legújabb szakirodalom rámutatott, hogy ezek a háborúk döntő szerepet játszottak az első világháborús veteránok brutalizálódásában, és végső soron hozzájárultak a két világháború közötti politikai radikalizálódáshoz. Burgenland esete azonban kivételnek tűnik e mintázat alól. Révész Tamás előadása bemutatta, hogy mind az osztrák, mind a német szélsőjobboldal hogyan próbálta meg mozgósítani a háborúban részt vett veteránokat, és miért maradtak sikertelenek ezek a próbálkozások.
Péterfi Bence, intézetünk tudományos munkatársa egy, az Osztrák Hercegségbe elszármazott horvát nemesember, Andreas Krabat von Lapitz (†1506), valamint további két zsoldos önéletírásának sajátosságaival foglalkozott előadásában (Family – Home – Loyalty: Late Medieval Autobiographies of Foreign Mercenaries Serving in Habsburg Lands). Krabat önéletírása nemcsak rendkívüli pályafutásának töredékes krónikája, hanem – az annak úgyszintén részét képező, saját családjáról szóló összefoglalás okán – jóval a műfaj korabeli átlagán felül álló szöveg. Bár a Krabat-féle visszaemlékezést (különösen a családtörténeti fejezetet) vélhetően a szerző ausztriai letelepedése és az annak nyomán megerősödő (horvát) nemesi öntudata hívta életre, keletkezésében közvetve az is szerepet játszhatott, hogy I. Miksa német király udvarában – ahová Krabat is bejáratos volt – az oszmán és velencei hatalmi ambíciók következtében Horvátország iránt is fokozott érdeklődés mutatkozott.
Péterfi Bence előadása. Fotó: Lakatos Bálint
Szalai Ágnes, intézetünk tudományos segédmunkatársa ... the Benefits of Peace belong to Others, its Misery to Transylvania ... The Peace of Vasvár and the Principality of Transylvania című előadásában azt mutatta be, hogy az Erdélyi Fejedelemség kormányzata diplomatái útján miként tudta érdekeit érvényesíteni a két térségben érdekelt nagyhatalom, azaz az Oszmán Birodalom és a Habsburg Monarchia között folyó béketárgyalásokon 1662-től a vasvári béke ratifikációjáig.
Szalai Ágnes előadása. Fotó: Magdalena Jakubowska
Koloh Gábor, intézetünk tudományos munkatársa Birth Control in Interwar Hungary című előadásában a gyermekvállalási szokások történetét a közösségi hagyomány, a hatalmi viszonyok és a nemi szerepek felől közelítve vizsgálta, elvetve a hagyományos etnikai, vallási és gazdasági tényezőkön alapuló magyarázatokat. Az előadás az ormánsági egykézés példáján keresztül világította meg, hogy míg a 18–20. században a nagyarányú gyermekvállalás az állam számára kívánatos volt, a közösségek számára ez komoly terhet jelentett, amit a családi dinamikák átalakulása is tükrözött. Előadásában rámutatott, hogy a demográfiai mutatók megértéséhez olyan források bevonása szükséges, mint a bírósági peranyagok, egyházi működési iratok – különösen a presbiteri jegyzőkönyvek – és uradalmi számadások.
Koloh Gábor előadása
Kovács Janka, intézetünk posztdoktor kutatója Travel, Observation, and Technological Transfers: The Models of Psychiatric Institutionalization in Nineteenth-Century Hungary címmel tartott előadást, amelyben az első pszichiátriai technológiai utazások az intézményesülésében és a professzionalizációban játszott szerepét vizsgálta 1848 és 1868 között három elmeorvos, Schwartzer Ferenc, Schnirch Emil és Bolyó Károly nyugat-európai utazásai kapcsán.
Kovács Janka előadása. Fotó: Kádár Zsófia
A konferencia ünnepélyes megnyitóján, 2025. július 17-én köszöntőbeszédet mondott Bertényi Iván, a Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese, intézetünk tudományos főmunkatársa, aki július 19-én szekcióelnökként vezette a Discovering Dualism in Debate című panelt, amely a dualista Monarchia közigazgatási reformvitáit járta körül. Ablonczy Balázs, a Horthy-korszak osztály vezetője, a Global Migration in a Transatlantic Context című, július 18-i szekció levezető elnökeként működött közre; ez a panel a lengyel, magyar és közép-európai kivándorlási hullámokat vizsgálta globális összefüggésben. Romsics Gergely, intézetünk tudományos főmunkatársa pedig felkért hozzászólóként kapcsolódott be a július 17-i The Changing Fates of Social Elites elnevezésű panelbeszélgetésbe, amely a 19–20. századi közép-európai elitcsoportok alkalmazkodási stratégiáit és társadalmi mozgásait elemezte.
