Események

Megjelent a Világtörténet 2019. évi második száma, mely a keresztény Európát ért két legjelentősebb támadás történetét és az annak nyomán bekövetkező társadalmi és gazdasági változásokat, a velük szembeni védekezési mechanizmusok sajátosságait tárja fel. A normannok 8--10. századi betörése és letelepedésük, illetve a 16--17. századi oszmán támadások egymással rokonítható folyamatokat indítottak el és hasonló reakciókat váltottak ki.
A lapszámunk bevezetője itt, tartalomjegyzéke itt olvasható.

2019. június 20. és 22. között a Nîmes-i Egyetemen került sor a Quand il est difficile de gouverner (Europe chrétienne méridionale et orientale, XIIe-première moitié du XVIe siècle) című nemzetközi programsorozat első konferenciájára. A rendezvényen intézetünket Csukovits Enikő tudományos tanácsadó és Csákó Judit tudományos munkatárs képviselte. A középkori államok kormányzási nehézségeivel foglalkozó előadások novemberben Angers-ban folytatódnak. Az Isabelle Ortega (Nîmes) és Isabelle Mathieu (Angers) szervezésében megvalósuló kétrészes programsorozat rövid bemutatása itt, a nîmes-i konferencia programja pedig itt érhető el.

A "Lendület" program 2019. évi nyerteseinek egyike intézetünk tudományos főmunkatársa, Horváth Gergely Krisztián. Kutatási programjának címe: Tíz nemzedék és ami utána következik. Vidéki társadalom az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig (1767–2017).

A fiatal kutatókat érintő legnagyobb presztízsű ösztöndíj, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat idén 151-en nyerték el. A Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében 2019. június 26-án megtartott Bolyai-napon elismerésben részesültek azok a korábbi ösztöndíjasok is, akik a legeredményesebb munkát végezték. Bolyai-plakettet vehetett át Demeter Gábor, intézetünk tudományos főmunkatársa, míg Bolyai Öszöndíjat nyert Mihalik Béla, intézetünk tudományos munkatársa, tudományos titkára. Mindkettőjüknek gratulálunk! További részletek itt olvashatóak, az esemény képgaliériája itt tekinthető meg.

2019. június 13-án és 14-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet és a római székhelyű Hungarológiai, Közép és Kelet-Európai Tanulmányok Egyetemközi Kutatóközpont (CISUECO) harmadik konferenciájára Olasz–magyar találkozások béke és hidegháború között: történelem, irodalom, kultúra, eszmevilág (1945–1955) címmel a budapesti Olasz Kultúrintézetben. Intézetünket Molnár Antal igazgató, tudományos főmunkatárs képviselte, aki Római magyar iskola. Emigráns magyar egyháztörténészek az Örök Városban 1945 után/Scuola ungherese di Roma. Storici della Chiesa emigranti ungheresi nella Città Eterna dopo il 1945 címmel tartott előadást.

2019. június 19-én került sor a Clio Intézet Tanácsköztársaság 100 év után című, Budapest Főváros Levéltárával közösen rendezett előadássorozatának hetedik alkalmára A Tanácsköztársaság egyházpolitikája címmel. A rendezvényen Balogh Margit, intézetünk tudományos főmunkatársa, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont általános főigazgató-helyettese tartott előadást. Az eseményről itt olvasható részletes beszámoló az Újkor.hu-n.

Intézetünk tudományos főmunkatársa, Stark Tamás Tamás Campaign against the “Galician Jews” in the era of Horthy-regime címmel tartott előadást az Ungvári Nemzeti Egyetemen június 16. és 18. között megrendezett nemzetközi konferencián. A From ’Holocaust by Bullets' to Auschwitz: Regional Dimensions of  the Final Solution című rendezvényt a házigazda egyetem mellett az Amerikai Egyesült Államok-beli Salisbury Egyetem, a budapesti Wesley János Lelkészképző Főiskola és a krakkói Galíciai Zsidó Múzeum szervezte. A konferencia teljes programja itt olvasható.

Bosznia és Hercegovina Tudományos és Művészeti Akadémiájának Történettudományi Bizottsága 2019. június 21–22-én nemzetközi konferenciát rendezett az ország történetéről az ezredforduló óta született hazai kutatási eredmények és külföldi feldolgozások historiográfiai hozadékáról. A rendezvényen intézetünk ny. tudományos főmunkatársa, Ress Imre német nyelvű előadásában (Die postkoloniale Methode und die ideologischen Konstruktionselemente des sich wandelden Bosnienbildes in Ungarn, 1867–1918) mutatta be a magyar historiográfiai eredményeket.