Egy nő, aki ír és egy történész, aki a nőkről (is) ír: Kiss Noémi író, műfordító, kritikus, többek között az Ikeranya, a Sovány angyalok és a Balaton írója, illetve Gyáni Gábor akadémikus, intézetünk ny. kuatóprofesszora, A nő élete – történelmi perspektívában című kötet szerzője volt a Glossza 4. adásának vendége: az adás meghallgatható Spotify-on, és Soundcloud-on, további információk a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Buda ostroma címmel készült film a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszéke, valamint a Magyar Történelmi Társulat koprodukciójában. A film első része itt, míg második része itt érhető el.

A pécsi Kronosz Kiadó és a Magyar Történelmi Társulat Sziluett Korszerű történelmi életrajzok sorozatában megjelent Tóth Ferenc, intézetünk tudományos tanácsadója legújabb kötete, A hercegség nélküli herceg. Lotaringiai Károly (1643–1690) címmel. A kötet címlapja itt látható. A méltatlanul elfeledett lotaringiai herceg tevékenysége szorosan összefonódik a kora újkori Magyar Királyság történetével, elsősorban Buda visszavétele (1686) és Magyarország török hódoltság alóli visszavívásában játszott császári fővezéri szerepe miatt. Tóth Ferenc kötete több éves ausztriai és franciaországi levéltári kutatásokra és a legújabb szakirodalom eredményeire támaszkodva mutatja be a herceg rendkívül változatos és eseménydús életét.

Megjelent Báling Péter Az Árpád-ház hatalmi kapcsolatrendszerei. Rokonok, barátok és dinasztikus konfliktus Kelet-Közép-Európában a 11. században és a 12. század elején című könyve az Arpadiana sorozat VII. köteteként. A címlap itt látható, a tartalomjegyzék pedig itt érhető el.

Soós István, intézetünk ny. tudományos főmunkatársa szerkesztésében jelent meg az alábbi kötet: Mályusz Elemér: Visszaemlékezések. A visszaemlékezés a 20. századi magyar történettudomány egyik kimagasló képviselőjének, a magyar és az európai középkori tör­ténelem nemzetközileg is elismert kutatójának, a népiségtörténeti iskola hazai megteremtőjének, Mályusz Elemérnek (1898–1989) a tollából származik. Az 1970-es évek első felében készült, majd a következő évtizedben többször is kiegészített és átdolgozott me­moár nem csupán visszaemlékezés, hanem mint Mályusz mind­egyik tudományos munkája, ez is hatalmas tényanyagra épülő, rendkívül adatgazdag, szigorú igényességgel, tartalmi és formai műgonddal, nemesen archaikus stílusban megírt mű. A bevezető itt olvasható, a címlap itt látható.

Gian Michele Bruto (1517–1592) Báthory István történetírójaként 1574-től előbb Gyulafehérváron, majd 1576-tól Krakkóban dolgozott monumentális magyar történeti művén. A Bonfini Decadesét folytató Rerum Ungaricarum libri célja az volt, hogy egyetlen nagy narratívában mutassa be a magyar hanyatlás századát, Mátyás király halálától kezdve, Mohácson, Buda és Szigetvár elvesztésén keresztül egészen Báthory István erdélyi fejedelemmé választásáig. 2020 júliusában Trentóban két szegedi kutató, Kasza Péter és Petneházi Gábor Brutus művének egy szinte teljesen ép, kétezer oldalas, autográf kéziratára bukkant, amely alapjaiban változtatta meg mindazt, amit a műről és Brutus történetírói működéséről eddig tudni lehetett. További részletek itt olvashatók.

Megjelent a Táj, ember, tudás – zöldtörténelem. Bevezetés a környezettörténet irodalmába (szerk. Balogh Róbert–Bodovics Éva–Demeter Gábor–Erdélyi Mátyás–Eszik Veronika–Vadas András) című kötet, amelynek címlapja itt látható. A szöveggyűjteménybe válogatott tanul­mányok részben a 21. század elején legtöb­bet idézett és vitatott környezettörténészek tollából születtek, részben pedig olyan jelenségekről szólnak, amelyekről ezekben az években derült ki, hogy századunkban is meghatározóak maradtak, sőt még az 1990-es években tapasztaltnál is fontosabbak (erdőtüzek, árvizek, trópusi és mérsékelt övi viharok).

Megjelent B. Szabó János, intézetünk tudományos munkatársa és Sudár Balázs, intézetünk tudományos főmunkatársa közös tanulmánykötete, amelnek címe: Az Árpád-ház nyomában. Ahogy könyv fülszövegében olvasható: "Valójában a megkö­zelítésmódjuk: a megcsontosodott tételek alapos körüljárása, újragondolása, a bizonyítékok gondos mérlegelése, korábban elhanyagolt összefüggések figyelembevétele és számos új öt­let felvetése teszi írásaikat izgalmassá és megkerülhetetlenné." A tanulmánykötethez Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója írt előszót, amely itt érhető el. A címlap itt látható.