2025. október 16-án immár sokadik alkalommal került sor intézetünkben az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadója történelmi jellegű kiadványainak bemutatójára. Ezúttal vendégeink a 2024-es termésből válogattak.
Amint arra kutatóintézetünk igazgatója, Molnár Antal is kitért köszöntőjében, a két intézmény között régi, szoros együttműködés áll fenn, amely az EME Jakó Zsigmond Kutatóintézetének megalakulásával még közelebbivé, olaszosan szólva, ikertestvérivé vált. A kolozsvári kutatóintézet, mint az egyetlen határon túli magyar középkori és kora újkori történeti kutatásokra szakosodott műhely, által közzétett forráskiadványok mellett az EME kiadója – a romániai magyar nyelvű tudományos könyvkiadás egyik legjelentősebb műhelye – minden évben több történelmi munkát is megjelentet. Az intézetünkben hagyományosan megrendezett évenkénti könyvbemutató célja, hogy felhívja a magyarországi szakemberek figyelmét ezekre a kötetekre, megismertesse velük a szerzők munkásságát, és bekapcsolja e műveket is az egységes magyar történetírás vérkeringésébe.
Idén három könyvet ismertettek a budapesti és kolozsvári recenzensek; a rendezvény házigazdája Oborni Teréz, a kora újkori osztály vezetője volt. Intézetünkkel közös kiadványként látott napvilágot a Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban II. című tanulmánykötet, az ötödik alkalommal megrendezett, azonos című konferenciasorozat előadásainak többségét tartalmazó, Bogdándi Zsolt, Fejér Tamás és Jakó Klára által szerkesztett kötet, a könyvsorozat második darabja. Szabó András Péter, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa méltatta a kiadvány jelentőségét, részletesen ismertetve a többségükben a kora újkori Erdély tágan értelmezett hivatalnok értelmiségével foglalkozó tanulmányokat: Bachusz Dóra, Derzsi Júlia, Fejér Tamás, Gálfi Emőke, Jakó Klára, Jeney-Tóth Annamária, Mátyás-Rausch Petra és Szalai Ágnes írásait (a tartalomjegyzék elérhető itt). Amint az a tartalomjegyzékből is kiderül, a szerteágazó tematikájú tanulmányok érdemben járulnak hozzá a korszak személy-, társadalom- és hivataltörténetéhez.
A 18. századi témával foglalkozó fiatal erdélyi kutató, Szász Hunor Közigazgatás és hatalomgyakorlás Csík-, Gyergyó- és Kászonszéken a 18. században című kötetét Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület korábbi elnöke mutatta be a közönségnek. Kiemelte, hogy különösen örvendetes e kötet megjelenése, hiszen Erdély 18. századi története többnyire háttérbe szorul a magyar történetírásban. A könyv a Habsburg-berendezkedést követően a székely székek hatalomgyakorlási mechanizmusaiban nyomon követhető fokozatos átalakulási folyamatokat vizsgálja. Amint azt az értő ismertetésből megtudtuk, a szerző bőséges levéltári kutatásokat követően, elsődleges forrásokra támaszkodva elemzi a szék működésének valamennyi területét: az intézményeket és tisztviselői hivatalokat, a meghatározó egyéni pályafutásokat, a társadalmi viszonyok és a hatalomgyakorlás összefüggéseit, valamint a felsőbb kormányzati és katonai szervekkel való kapcsolatok jellemzőit és hatásait. A kötet végén függelékben közli Csík-, Gyergyó- és Kászonszék tisztviselőinek, a források alapján rekonstruált névsorát. A fiatal szerző munkája az erdélyi törvényhatóságok 18. századi közigazgatás-történetének feltárásához kíván hozzájárulni.
Demeter Gábor, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa, a szerző jelenlétében mutatta be a harmadik kötetet, Ferenczi Szilárd Kolozsvár várospolitikája 1886–1918 című, a kincses város dualizmuskori történetét bemutató művét. A kötetből felolvasott részletekkel megelevenített, életképekkel színezett ismertetésből kiderült, hogy a szerző művében kísérletet tesz az intézmény-, elit- és eseménytörténet összehangolására. Egyúttal feltárulnak a virilizmus, a képviselő-testületi választások, a rendőrségi ügyek és a várospolitikai folyamatok is, de a személyi botrányok és tömeges konfliktusok sorsalakító szerepét is elemzi. A tartalom jobb megértését szolgálják a kiadványban található diagramok és táblázatok, a mondanivalót pedig jól illusztrálják a korabeli fényképek. Kolozsvár dualizmuskori múltja iránt érdeklődők számára igen hasznosak lehetnek a függelékben közreadott névsorok, amelyekből megismerhetjük az 1890–1918 közötti városi tisztviselők neveit és a kolozsvári képviselő-testület választott tagjait ciklusonként. Az ugyanitt közölt táblázatból az 1886–1918 közötti multipozicionális elitről is képet kaphatunk.
A bemutatott kiadványok megvásárolhatók a Penna Bölcsész Könyvesboltban (Budapest, Magyar u. 40, 1053).
Jakó Klára
