Az amerikai Indiana University Press kiadásában megjelent Intézetünk osztályvezetőjének, tudományos főmunkatárásának, Horváth Sándornak a Children of Communism című könyve. A szerző azt vizsgálja, hogy a keleti blokkban milyen jelentősége volt az ifjúsági ellenkultúrának a kommunista rendszer identitáspolitikájában, milyennek képzelték el az akkori fiatalok a Nyugatot, és miért bizonyult a '60-as években fiatal nemzedék kulcsfontosságúnak a rendszer szempontjából. A könyv tartalomjegyzéke és méltatásai elérhetők itt, a címlapja pedig itt látható.

Kik voltak azok a nők, akik leveleik által kapcsolódtak a különböző nőmozgalmi szervezetekhez? Milyen társadalmi rétegekből származtak, milyen képzettséggel rendelkeztek? Milyen kapcsolatok alakultak ki köztük és a „mozgalom arcainak” tartott aktivisták közt? A Frauen schreiben an Frauenbewegungsaktivistinnen, 1870–1930 című hatéves projekt a történelmi nőmozgalom (erste/alte Frauenbewegung) történetéhez szolgál újabb adalékokkal: a kutatást Czeferner Dóra, Intézetünk tudományos segédmunkatársa, a projekt résztvevője mutatta be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Ismerettárában. A teljes írás itt érhető el.

"A neoabszolutizmus és a provizórium kronológiai kötete elsődlegesen a Habsburg-birodalom polgári forradalmakat követő egységesítő modernizációjának politika-, kormányzat-, társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténeti teljességét és a meghatározó hatalompolitikai tényezők egészét kísérelte meg a kölcsönösen összefüggő események időrendjében ábrázolni a Magyar Korona országaiban." (részlet a bevezetésből). A kötet címlapja itt látható.

Megjelent Bollók Ádám és B. Szabó János tollából A császár és Árpád népe. A korai magyar történelem legfontosabb 10. századi bizánci forrásáról című kötet. A kötet címlapja itt látható, tartalomjegyzéke pedig itt olvasható. A 9. és 10. századi magyar történet fő kortárs írott forrása a De administrando imperio néven ismert bizánci összeállítás. Jelen kötet ennek magyarokkal kapcsolatos adatait vizs­gálja történeti megközelítésből, a nemzetközi kutatásban az elmúlt évtizedekben elért újabb eredményekre építve.

Megjelent a Balkán-kronológia harmadik kötete (1919–1945) Bagdi Róbert, Bíró László, Demeter Gábor és Zahorán Csaba szerkesztésében. Az első két kötethez hasonlóan a politikai történések mellett a kulturális élet eseményeire is hangsúlyt helyező, a BAN III és Intézetünk együttműködésében, a Bolgár–Magyar Történész Vegyesbizottság sorozatában az NKFI FK 128 978 sz. projekt támogatásával megjelenő kiadvány az egyes államokhoz kapcsolódó eseményeket külön színnel emeli ki. A kronológia írásában részt vett a Balogh Ádám, Csaplár-Degovics Krisztián, Juhász József és Penka Peykovska. A kötet borítója itt látható.

A Lengyelkérdés Magyarországon az első világháborúban című, Intézetünk tudományos munkatársa, Mitrovits Miklós által szerkesztett kötet a bevezető tanulmányon túl mintegy nyolcvan dokumentumot tartalmaz. A kötet címnegyede és tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.

A Catholic University of America Press kiadásában jelent meg Balogh Margit, Intézetünk tudományos tanácsadója, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese angol nyelvű kötete Victim of History. Cardinal Mindszenty. A biography címmel. További részletek a BTK honlapján itt olvashatók.