2023. augusztus 25-én a Baranya vármegyei Máré-vár alagsori termében gyűltek össze történészek és régészek, hogy előadások és egy pódiumbeszélgetés keretében áttekintsék a mohácsi csata kutatása során elért eredményeket, és hogy új szempontokkal árnyalják az eddigi ismereteinket.
Az első szekcióban Horváth Richárd (BTK Történettudományi Intézet) történész elnökletével elsősorban történeti kérdések kerültek elő. Elsőként C. Tóth Norbert (MNL OL főlevéltáros, az MNL–SZTE Magyar Medievisztikai Kutatócsoport vezetője) elemezte Szapolyai János 1526 előtti katonai tevékenységét. Neumann Tibor (BTK Történettudományi Intézet) történész az 1526. évi mozgósítás kapcsán mutatott be új levéltári adatokat, melyek révén bizonyította, hogy a királyi udvar reálisan érzékelte a fenyegető veszélyt, és legjobb tudása szerint hívta harcba az ország haderejét. Varga Szabolcs (BTK Történettudományi Intézet) főként a mohácsi csata során elszenvedett veszteségek számításainak módszertani problémáiról beszélt.
A konferencia második szekciójában Szabó Máté (BTK Régészeti Intézet) régész elnökletével a történeti földrajz és régészet eredményei kerültek terítékre. Nógrády Árpád (BTK Történettudományi Intézet) a középkori határjáró oklevelek jellegzetességeit mutatta be. Sudár Balázs (BTK Történettudományi Intézet – Budapesti Történeti Múzeum) turkológus a Buda és Eszék közötti hadi út 16–17. századi történetéről beszélt az oszmán hadjáratok részletes elemzése révén. Papp Adrienn (Budapesti Történeti Múzeum) régész a mohácsi síkon található középkori falunyomok kapcsán tartotta meg módszertanilag gondosan megalapozott előadását. Bertók Gábor (Janus Pannonius Múzeum) régész, múzeumigazgató az évek óta zajló fémkeresős kutatások jelenlegi állásáról beszélt több kollégájával közösen jegyzett előadásában.
Kerekasztal-beszélgetés a Máré-vártól Mohácsig c. konferencián. Balról jobbra: Hajnal Ödön, Pálosfalvi Tamás, B. Szabó János, Horváth Richárd.
Forrás: Máré-vár Facebook-oldal
A rendezvényzáró eseménye rendhagyó módon egy pódiumbeszélgetés volt Hajnal Ödön (Digitális Legendárium) moderálásával, a Pazirik Kft. által a Máré-várról készített molinókkal a háttérben. A beszélgetésben részt vett Pálosfalvi Tamás (BTK Történettudományi Intézet), aki Hunyadi János korának, Horváth Richárd (BTK Történettudományi Intézet), aki Hunyadi (I.) Mátyás király kormányzatának, valamint B. Szabó János (Budapesti Történeti Múzeum), aki pedig a mohácsi csatának a kutatója. A fő kérdés arra irányult, hogy az egyes korokban milyen hadseregek álltak a hadvezérek rendelkezésére, azaz mennyiben tekinthetők sikeresnek Hunyadi János, illetve Mátyás hadjáratai, és vajon mi veszett el ebből a képességből a mohácsi csatát megelőző években.
Varga Szabolcs teljes beszámolója az Újkor.hu oldalán itt olvasható.
