Események

Megjelent a Világtörténet című folyóirat 2022. évi 2. száma, amelynek írásai az első világháború utáni osztrák–magyar határváltozás dimenzióit tárják fel. A világháborúban vesztes Ausztria igényt tartott egy másik vesztes ország, azaz Magyarország nyugati határvidékére, ahol német nyelvű lakosság élt többségben, de amely tradicionálisan a Magyar Királyság része volt. A békeszerződésekben Magyarországtól megközelítőleg 4000 négyzetkilométernyi területet Ausztriához csatoltak. A szerzők nem a politikatörténeti események ismertetésére vállalkoztak, a tanulmányok kaleidoszkópszerűen mutatják be az egy évszázaddal ezelőtti történések gazdasági-társadalmi-kulturális-tudományos vonatkozásait. A szám szerkesztője Murber Ibolya, az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Történelem Tanszékének habilitált egyetemi docense. A borító itt látható, a tartalomjegyzék itt, a bevezető pedig itt olvasható. A folyóirat ára 800 Ft, vásárlással, megrendeléssel és előfizetéssel kapcsolatos információk itt találhatók.

Katona Csaba, Intézetünk tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs refererense a Művészetek Völgye ez évi rendezvényei keretében Kapolcson a Momentán Társulattal lépett fel az Élő történelem című előadáson 2022. július 27-én. A műsor itt tekinthető meg.

2022. július 19-én Intézetünk ny. tudományos tanácsadója, Pók Attila köszöntőt mondott az Európai Emlékezet és Szolidaritás Hálózata (ENRS) A Nagy háború után, 1918–1923 című kiállításának megnyitóján Nagyszebenben. Az eseményről itt olvasható rövid beszámoló.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések – A vidék vonzásában című sorozatának harmadik kötete látott napvilágot Ismeretlen Alföld – A táj területi egyenlőtlenségei a 20. század elején címmel. A szerző, Szilágyi Zsolt, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének adjunktusa, az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoport tagja. Monográfiájának gerince az immár megrekedt 20. századi alföldi struktúrának a történetét beszéli el imponáló kvantitatív bizonyítóanyag és térképek segítségével. Fő témája az alföldi urbanizáció jellege és jelentősége, valamint a tanyarendszer gazdasági-társadalmi értékelése. A kötet címnegyede és tartalomjegyzéke itt tekinthető meg. A szerző Előszava itt olvasható. A kötet ára 3900 Ft, vásárlással, rendeléssel kapcsolatos információk itt találhatók.

Megjelent a Magyar Vidék a 20. században című sorozat 8. darabja Forrásvidékek – Visszaemlékezések a 20. századra címmel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös kiadványaként. A kötetben a mozaikos formában közölt visszaemlékezések a vidék társadalmának nézőpontjából mutatják be Magyarország 20. századi történelmét. A kapcsolatok történetein túl az adatközlők beszélnek a közösségüket vagy magukat ért erőszakról és a boldogulás lehetőségeiről is. Az elbeszélések különös értékét adja, hogy a megszólalók utolsó képviselői annak a nemzedéknek, amelynek tagjai nagyrészt még a hagyományos paraszti kultúra értékrendjében szocializálódtak, így a társadalmi változásokat is ebből a keretből értékelték. A kötetet Csikós Gábor, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársa, az MTA BTK Lendület Tíz Generáció Kutatócsoportjának a tagja szerkesztette. A címnegyed és a tartalomjegyzék itt tekinthető meg.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kolozsvári székházában rendezték meg 2022. július 5-én A királyi udvartól az erdélyi egyháztörténetig. A magyar középkorkutatás időszerű kérdései című egésznapos konferenciát, amelyen Intézetünkből négyen (Horváth Richárd, Neumann Tibor, Pálosfalvi Tamás és Varga Szabolcs tudományos főmunkatársak), míg a Magyar Nemzeti Levéltár–Szegedi Tudományegyetem Magyar Medievisztikai Kutatócsoportból ugyancsak négyen (C. Tóth Norbert, Lakatos Bálint, Mikó Gábor és Szőcs Tibor tudományos főmunkatársak) vettek részt.

A Dreher Söripari Emléktár beszélgetéssorozat indított Sztorik habbal címmel, amelynek 2022. július 8-i második adásában Saly Noémi művelődéstörténész, Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója és Katona Csaba, Intézetünk tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense beszélgettek a sör történelméről. A teljes adás itt érhető el.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont összintézeti fórumára 2022. június 28-án került sor a Humán Tudományok Kutatóházában. A rendezvényen a BTK vezetőségének beszédei mellett a BTK Anonymus-díjazottainak és új professor emeritusainak laudációja is elhangzott és bemutatkozott a kutatóközpont két új intézete is. További részletek itt olvashatók.