+36 1 224 6755   

mtakk logo

BTK Történettudományi Intézet

Online kiadványok

Pach Zsigmond Pál: Szürkeposztó, szűrposztó, szűr. Fejezetek a magyarországi szövõipar korai történetébõl

Részlet a szerző előszavából: „A szürkeposztó (pannus griseus) kérdésére másik kedves témámmal – a harmincadvámmal, nevezetesen az 1288. évi esztergomi vámtarifával – kapcsolatban figyeltem föl. Minthogy kevés szakmai előzmény állt rendelkezésre róla, magam kezdtem foglalkozni vele. Azután egyre jobban beleszerettem... Így születtek meg első szövegezésben, túlnyomórészt mint cikkek, tanulmányok, ennek a könyvnek a fejezetei, de nem abban a sorrendben, ahogyan a mostani együttesben szerepelnek. Az ebből adódó egyenetlenségeket a szerkesztés során nem tudtam mindenütt kiküszöbölni. Remélem, nem zavarók. Munkálataimban két fő szempont vezetett: nem a városi, hanem a vidéki (mezővárosi, falusi) posztóipart vizsgáltam; nem az elsőrendű és középminőségű, hanem az olcsó posztófajtákat – a szür(ke)posztót és rokon nemű gyapjútermékeket – kutattam. A két ismérv többnyire egybeesett; de nem tekinthettem el egyes városok szűrposztóművességétől sem.”

Pálffy Géza: Zrínyi Miklós nagy napja Az 1663–1664. évi török háború egyik meghatározó eseménye: a vati hadimustra 1663. szeptember 17-én

A Magyar Tudományos Akadémia „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjének kismonográfiája az 1663–1664. évi nagy török háború egyik különleges eseményének, a korábban rejtélyek egész sora kísérte vati hadimustrának a történetét tárja az olvasók elé. Jelentős hazai és külföldi levéltári forrásfeltárás alapján a kötet részletesen bemutatja, hogy 1663. szeptember közepén a Veszprém és Vas megye határát kijelölő Marcal folyó két partján fekvő Vat falvak (ma Külsővat és Mersevát), illetve a mai Celldömölk határában Zrínyi Miklós (1620–1664) horvát-szlavón bán vezetésével miként zajlott le a korszak egyik legnagyobb szabású hadimustrája. A kutatás egymásnak ellentmondó korábbi állításaival ellentétében Zrínyi Miklós 1663. szeptember 17. reggelén a Vas megyei Vat (ma Mersevát) mellett egészen Dömölkig húzódó széles mezőkön, a kor egyik bevett tábor- és mustrahelyén, Wesselényi Ferenc nádor katonai hatáskörét a Dunántúlon ellátó országos főkapitányként a dunántúli főurak, vármegyék, városok felkelő és végvári katonák összesen mintegy 8500 fős hadát mustrálta meg. S noha a szakirodalom gyakori állításával ellentétben Zrínyi nem lett „Magyarország katonai főparancsnoka”, az esemény a jeles magyar–horvát hadvezér életének egyik feledhetetlen napja volt. Zrínyi dunántúli országos főkapitányi kinevezése érzékletesen mutatja azt is, hogy a 17. század legnagyobb magyar hadtudósát és a császári állandó hadsereg első magyar tábornokát mind a magyar rendek, mind a bécsi udvar kiemelten elismerte. A kötet arra is rá kívánja irányítani a figyelmet, hogy az újabban költő és hadvezér helyett inkább politikus-, katona- és költő-írónak tartandó Zrínyi a Magyar–Horvát Királyság és a Habsburg Monarchia azon vezető politikusai és hadvezérei közé tartozott, akik egyszerre próbálkoztak saját országaik és rendi nemzeteik, illetve a monarchia, valamint egyéni érdekeik sikeres érvényesítésével.

Pálosfalvi, Tamás: The Noble Elite in the County of Körös (Križevci) 1400–1526

At the origins of the present book lay a research which was simply aimed at shedding some light upon the social background of the persons who functioned as vicebans in the late medieval regnum Sclavonie. It soon became evident, however, that in terms of landed wealth the great majority of them were mostly, or exclusively based in the county of Körös (in Croatian Križevci). The reasons of this phenomenon will be explored later on. Yet it also became clear that such an analysis could not be complete without uncovering the whole social network which linked these families to the rest of the nobility within and without Slavonia in the fifteenth and early sixteenth centuries. Hence my decision to include into the research the whole noble “élite” of the county of Körös, in the widest possible sense of the word.

Péter Katalin: Magánélet a régi Magyarországon

Részlet a szerző előszavából: „Az én kötetem, amelyhez ezt az előszót írom, nem összefoglalás, nem valami nagy ívű mű, hanem különböző, általában alkalmi kötetekbe írt tanulmányok gyűjteménye. Azért adtam neki a Magánélet a régi Magyarországon címet, mert amikor egyben elolvastam őket, a magánélet-történet fogalma ötlött az eszembe. Néhány éve még valószínűleg a művelődéstörténet alkalmazását tartottam volna szerencsésnek. A „régi Magyarország” pedig a Régi magyar könyvtár vagy a Régi magyarországi nyomtatványok című kézikönyvekre utal. Nagyon szeretem olvasgatni őket, és az a véleményem, hogy pontosan mutatják be a magyarországi történelemben a 16–17. századi korszakot.”

Peykovska, Penka–Demeter, Gábor (eds.): Bulgaria and Hungary at War (1912-1918)

A Magyar–Bolgár Akadémiai Vegyes Bizottság 2012. május 17-én Szófiában a „Közép- és Délkelet-Európa a 19–21. században, régiók, határok, társadalmak, identitások” projekt keretében kerekasztal-beszélgetést rendezett. Jelen kiadvány e bolgár–magyar történészi egyeztetés szerkesztett anyagait tartalmazza. A kötetben Magyarország és Bulgária 1912 és 1928 közötti történelméhez kapcsolódó magyar, bolgár, angol és német nyelvű tanulmányok olvashatók.

Peykovska, Penka–Demeter, Gábor (eds.): Regions, Borders, Societies, Identities in Central and Southeast Europe, 17th–21st Centuries

The current volume contains the papers presented at the Bulgarian–Hungarian history conference Regions, Borders, Societies and Identities in Central and South-East Europe, 17th–21st Centuries, held in Sofi a on May 16–17, 2012. It was organized by the Institute for Historical Studies at the Bulgarian Academy of Sciences and the Institute of History of the Research Centre for the Humanities at the Hungarian Academy of Sciences on the initiative of the Joint Hungarian–Bulgarian History Commission with the cooperation of the Speciality of Hungarian Studies at the Faculty of Classical and New Philologies at St. Kliment Ohridski Sofi a University and kindly supported by the Hungarian Embassy in Sofia and Hungarian Cultural Institute in Sofia. The conference was carried out within the framework of the HAS and BAS joint international research project entitled Central and Southeast Europe in the 19th–21st Centuries. Regions, Borders, Societies, Identities.

Pók Attila: A nemzetközi élet krónikája, 1945–1997

Részlet a szerző előszavából: „A nemzetközi könyvpiacon egyre több ilyen jellegű, magát sokszor krónikának nevező mű jelenik meg ezzel a kettős céllal: családi, baráti viták során a polcról levehető, megbízható kézikönyv legyen – de ugyanakkor folyamatos olvasásra is érdemes legyen elővenni. A hasonló elnevezés ellenére ez azonban már egészen más műfaj, mint a középkori krónika: ellenőrzött, forráskritikával megszűrt adatok sora adja a mű gerincét – a fontosabb, érdekesebb tényekre vonatkozó forrásokból, egykorú és későbbi kommentárokból idézetek és illusztrációk teszik olvasmánnyá a művet. E könyv készítőjének is ez volt a célja: áttekinthető terjedelemben forrás- és kommentárrészletekkel bővített adattárat állított össze a világpolitika legutóbbi fél évszázadáról.”

Révész László – Wolf Mária (szerk.): A honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei. Tanulmányok Kovács László 70. születésnapjára

Részlet a szerkesztők előszavából: „A régészet az a szerencsés helyzetben lévő tudományág, melynek forrásai folyamatosan bővülnek. Az elmúlt évtizedek során végzett teljességre törekvő, a mai kor tudományos igényeinek megfelelően dokumentált ásatások eredményei valóságos információrobbanást idéztek elő a magyar honfoglalás és államalapítás korának kutatásában is. Természetes törekvés tehát, hogy a korszak kutatói időről-időre konferenciákon vitassák meg újabb eredményeiket, felülvizsgálják a korábbi hipotéziseket, s megosszák egymással új eredményeiket. E törekvések jegyében került sor 2007-ben arra a konferenciára, amelynek a Magyar Nemzeti Múzeum adott otthont. A szervezők nem titkolt célja volt az is, hogy e rendezvénnyel tisztelegjenek a 65. születésnapját ünneplő Kovács László munkássága előtt. Kovács László a hazai régészettudomány sokoldalú, innovatív egyénisége. Érdeklődése már egészen korán olyan, akkoriban úttörő témák felé vezette, mint a tárgytörténet és a temetőfeldolgozás, ennek révén vált a régész szakma elismert képviselőjévé.”

Seres Attila: Magyar–szovjet gazdasági kapcsolatok 1920–1941

Részlet a bevezetőből: „A két világháború közötti magyar–szovjet gazdasági kapcsolatok történetének forrásközpontú és elfogulatlan feldolgozására még mind a mai napig nem került sor. A kérdéskört részletesen bemutató korszerű monográfia szükségességét azonban nemcsak a szakirodalmi hiátus indokolja, hanem az is, hogy a két ország gazdasági kapcsolatrendszerének vizsgálata tágabb kontextusban lehetőséget nyújt általános érvényű konzekvenciák levonására Magyarország külgazdasági mozgásterével és külkereskedelmi irányultságával kapcsolatban is. A magyar–szovjet gazdasági kapcsolatok történetének rekonstruálásán keresztül a Magyarország külpolitikai és külgazdasági mozgástere közötti összefüggésekre és kölcsönhatásokra is felhívhatjuk a figyelmet. Úgy véljük ugyanis, hogy a modern magyar történettudomány »mozgástér és kényszerpálya-vitájában« mindeddig nem szenteltek kellő figyelmet a gazdasági szempontoknak és érveknek, pedig azok megjelenítése a történeti diskurzusban a Horthy-korszak, s különösképpen az 1930-as évek második felének külpolitikai cselekvési alternatíváit is sokkal tágabb koordináta-rendszerben teszik értelmezhetővé.”

Somogyvári Ágnes –Szentpéteri József–V. Székely György (szerk.): Településtörténeti kutatások. Solt-Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya

A Kecskeméti Katona József Múzeum és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont közös kiadványa, az Archaeologia Cumanica 3 (2014) száma két Bács-Kiskun megyei lelőhely interdiszciplináris kutatási eredményeinek a publikációit tartalmazza. Az első fejezet Castrum Tetel Program (Solt-Tételhegy) – eredmények és perspektívák címmel a Kalocsai Sárköz és a solti síkság határán 2005 óta folyó tervásatásokról 2010-ben tartott kecskeméti konferencia előadásai alapján készült tanulmányokat sorjázza. Az eddigi ásatások során egy többszörösen megújított, őskori (középső bronzkori) eredetű erődrendszert, egy fontos kora Árpád-kori egyházi építményt, valamint több korszakot érintő településrészleteket és temetkezési helyeket találtak. Mivel a terület Magyarország azon részei közé tartozik, ahol a legkevesebb írott forrásanyag maradt fenn a középkor századaiból, a további kutatásokra vár annak eldöntése, hogy az egykor Fejér megyéhez tartozó solti ispánság területén milyen jelentőségű központ, mely időszakokban és milyen funkcióval jött létre e Duna melletti stratégiai jelentőséggel bíró mintegy százhektáros ’tanúhegyen’. A kiadvány második része, az Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában című tanulmány alapos feldolgozását adja annak az 1997 nyarán történt régészeti feltárásnak, amely egy autópálya-építéshez létesített földnyerő helyen, az Amler-bányában történt. A dolgozatban számos olyan értékes megállapítás található, amely újabb vizsgálatok kiindulópontjává válhat, mint például a veremházak funkcionális elemzése, a kerámialeletek pontosabb keltezésére alkalmas megkülönböztető jegyek elkülönítése vagy a korabeli szórványtelepülések kimutatásának a kérdése a kiskunfélegyházi határban régészeti eszközökkel rögzített nyomok alapján.

Szolgáltatások

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6755

E-mail