Online kiadványok

Az 1980-as évek végén érlelődött meg a szerzőben, hogy össze kellene állítani a szabadságharc lengyel résztvevőinek életrajzi lexikonát. Történész számára egyszerre áldás és nyomasztó teher az adatbőség. A lengyel légió históriájának feldolgozása során – kiterjedt levéltári kutatásokkal – az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc több mint ezerötszáz lengyel résztvevőjének adatait sikerült összegyűjtenie az 1990-es évek közepéig. E kötet ennek az adatgyűjtésnek a közzététele. A címszavak az anyag mennyiségétől függően vagy ténymegállapítóan rövidek, vagy olvasmányosan hosszabbak. A lexikonban szereplő személyek születési helyének országmegjelölése a vonatkozó időszak topográfiai helyzetét igyekszik tükrözni, de emellett az esetek többségében 1848-ban érvényben lévő közigazgatási területmeghatározás az irányadó. A katonai rangmegjelölés vagy a hivatali titulus is mindig a szóban forgó időszakra vonatkozik.

Részlet az Előszóból: "A modern tudományosság 19. századi megszületése egybeesett a modern nemzetfogalom megjelenésével. A modern tudományok képviselői az objektivitás képviselőinek tartott ák ugyan magukat, valójában azonban a tudományok és a nemzeti eszme kölcsönösen befolyásolták egymást, így a kettő között számos átfedést lehet felfedezni. A tudományosság standardjai a nemzetépítés céljainak rendelődtek alá, mivel a politika igényt tartott a nemzeti diskurzus tudományos(nak látszó) legitimálására. A tudomány autonómiája azonban nem szűnt meg, sőt a tudomány képviselői is hatott ak a politikai diskurzusra és cselekvésre, mivel a korszak tudományosságba vetett hite miatt a tudósok a közélet megkerülhetetlen szereplői voltak. Ezzel egy időben a művészetek is a nemzetépítés homlokterébe kerültek. A nemzetépítő politika igényt tartott a nemzetet „megfelelően” (azaz a nemzeti politika által meghatározott esztétikai elvárások szerint) reprezentáló művészetekre. A művészek autonómiájukat a nemzeti elvárásokkal egyeztették össze, de a művészi koncepciók változása szükségszerűen hatott a politika reprezentációs elképzeléseire is."

Ez a monográfia – amelyet az iskolateremtő professzor pályatársaiból, tanítványaiból és tisztelőiből álló szakembereknek egy az 1936 és 1939 közötti csákberény-orondpusztai feltárások publikálására vállalkozó csoportja készített el – tisztelgés mindnyájunk mestere, László Gyula (1910–1998) emléke előtt. A szerzőtársakkal és a kötetet német nyelven kiadó Monumenta Avarorum Archaeologica és a magyar kiadást befogadó A Szent István Király Múzeum Közleményei című sorozatok szerkesztőivel együtt biztosak vagyunk abban, hogy nyolcvan esztendővel a lelőhely felfedezése után nemcsak egy régi adósságunkat törlesztjük a könyv publikálásával, és nem csupán a lelőhellyel kapcsolatos tudományos eredményeket foglaljuk össze a hazai és a nemzetközi szakirodalom számára, de megteremtjük a hiteles hátterét a további kutatómunka – így mindenekelőtt az egykor kényszerűen félbeszakadt ásatások – folytatásának is.

Egy korábbi, ugyanilyen című periodikát megújítva és átalakítva 2003-tól évente jelenik meg a Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények című kiadvány, amely elsősorban a külföldi hungarika-kutatások során feltárt, az 1526 és 1945 közötti korszakban keletkezett, komoly történeti értékekkel bíró iratok kiadását tekinti feladatának. Az eredeti nyelvükön közölt források értelmezését bevezető tanulmányok és bőséges magyarázó jegyzetek segítik. Jelen kötet a Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények 2012–2013. évi évkönyve. A munka a Balassi Intézet, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésében jelent meg.

Egy korábbi, ugyanilyen című periodikát megújítva és átalakítva 2003-tól évente jelenik meg a Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények című kiadvány, amely elsősorban a külföldi hungarika-kutatások során feltárt, az 1526 és 1945 közötti korszakban keletkezett, komoly történeti értékekkel bíró iratok kiadását tekinti feladatának. Az eredeti nyelvükön közölt források értelmezését bevezető tanulmányok és bőséges magyarázó jegyzetek segítik. Jelen kötet a Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények 2014. évi évkönyve. A munka a Balassi Intézet, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésében jelent meg.

Egy korábbi, ugyanilyen című periodikát megújítva és átalakítva 2003-tól évente jelenik meg a Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények című kiadvány, amely elsősorban a külföldi hungarika-kutatások során feltárt, az 1526 és 1945 közötti korszakban keletkezett, komoly történeti értékekkel bíró iratok kiadását tekinti feladatának. Az eredeti nyelvükön közölt források értelmezését bevezető tanulmányok és bőséges magyarázó jegyzetek segítik. Jelen kötet a Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények 2015. évi évkönyve. A munka a Balassi Intézet, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésében jelent meg.

Egy korábbi, ugyanilyen című periodikát megújítva és átalakítva 2003-tól évente jelenik meg a Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények című kiadvány, amely elsősorban a külföldi hungarika-kutatások során feltárt, az 1526 és 1945 közötti korszakban keletkezett, komoly történeti értékekkel bíró iratok kiadását tekinti feladatának. Az eredeti nyelvükön közölt források értelmezését bevezető tanulmányok és bőséges magyarázó jegyzetek segítik. Jelen kötet a Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények 2016. évi évkönyve. A munka a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet, a Klebelsberg Kuno Alapítvány, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésében jelent meg.

Egy korábbi, ugyanilyen című periodikát megújítva és átalakítva 2003-tól évente jelenik meg a Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények című kiadvány, amely elsősorban a külföldi hungarika-kutatások során feltárt, az 1526 és 1945 közötti korszakban keletkezett, komoly történeti értékekkel bíró iratok kiadását tekinti feladatának. Az eredeti nyelvükön közölt források értelmezését bevezető tanulmányok és bőséges magyarázó jegyzetek segítik. Jelen kötet a Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények 2017. évi évkönyve. A munka a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Balassi Intézet, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésében jelent meg.

Egy korábbi, ugyanilyen című periodikát megújítva és átalakítva 2003-tól évente jelenik meg a Lymbus. Magyarságtudományi Forrásközlemények című kiadvány, amely elsősorban a külföldi hungarika-kutatások során feltárt, az 1526 és 1945 közötti korszakban keletkezett, komoly történeti értékekkel bíró iratok kiadását tekinti feladatának. Az eredeti nyelvükön közölt források értelmezését bevezető tanulmányok és bőséges magyarázó jegyzetek segítik. Jelen kötet a Lymbus. Magyarságtudományi Közlemények 2018. évi évkönyve. A munka a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésében jelent meg

A légkörtudomány, a meteorológia fejlődése a tudománytörténet fontos fejezete. Minden korban összefüggött az emberi gondolkodással, a kultúra, a filozófia és más tudományágak aktuális áramlataival. Ennek ellenére kevés kötet tárgyalja egységes módon azt a szellemi folyamatot, amelynek során az ember felfedezte a levegőt és megismerte tulajdonságait, felderítette azokat az erőket, amelyek működtetik ezt a számára oly fontos környezeti tartományt. Ismeretei alapján rájött arra, hogy a légkör állapotát hogyan lehet előre jelezni és nem kívánt, extrém hatásai ellen a lehetőségek szerint védekezni. Végül tudatosodott benne, hogy környezetéhez nemcsak passzívan viszonyul, hanem tevékenységével maga is a légkör alakítója. Mészáros Ernő akadémikus kötete az MTA Történettudományi Intézetének Természettörténelem című sorozata 2. köteteként jelent meg. A könyv célja a légkörtudomány történetének rövid felvázolása volt. Világos és érthető szövegezéssel kívánt a témához kapcsolódó természettudományos jelenségeknek, kutatásoknak történeti hátteret adni s egyben olvasmányos módon alapvető ismereteket nyújtani az érdeklődők számára. A történelmi háttér részletezése, egyes kiemelkedő tudósok életrajza, a matematikai leírás, a kémiai formalizmus elkülönítve, ún. „keretes anyagokban” található meg a könyvben. A kötetet fekete-fehér képek illusztrálják, név-, hely- és tárgymutató zárja.