Az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet kiadásában és C. Tóth Norbert, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa szerkesztésében megjelent a II. Lajos király oklevelei és levelei, 1521–1526 című kötet a Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak sorozatban.
Birodalomépítés és nemzetépítés Közép-Európában – László Zoltán birodalmi életrajza (1881–1961) címmel megjelent Csaplár-Degovics Krisztiánnak, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársának új könyve a CEU Press gondozásában.
Kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa, Varga Szabolcs is részt vett 2026. március 30-án a megújult győri MCC központ megnyitóján tartott beszélgetésen, amelyen a Rubicon Intézet támogatásával készült Mohács – A birodalmak harca című dokumentumfilmet mutatták be.
2026. április 2-án töltötte be 85. életévét Glatz Ferenc, aki 1988-tól 2011-ig volt kutatóintézetünk igazgatója. Születésnapja alkalmából tisztelettel és szeretettel köszöntjük!
2026. április 1-jétől Gál Judit, kutatóintézetünk tudományos munkatársa veszi át a tudományos titkári teendőket, amelyeket az elmúlt hét évben Mihalik Béla Vilmos tudományos főmunkatárs látott el.
A Neumann Napok keretében rendezték meg a Gutenberg-galaxison innen és túl című könyvtári programot a Neumann János Gimnáziumban. A rendezvény vendége Bardi Betty szerkesztő, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársa volt, akivel Tarnóczi Aranka igazgatóhelyettes beszélgetett.
Új hírlevél indult Habsburg Logbook – Naval Heritage Collections címmel egy nemzetközi kutatói együttműködés kezdeményezéseként; amelyhez kooperációs partnerként kapcsolódik kutatóintézetünk Délkelet-Európa osztálya, valamint Csaplár-Degovits Krisztián Humanitárius állímépítés külföldről című NKFIH-projektje.
Milyen szerepet játszott a Kodály-módszer a magyar kultúrdiplomáciában, és hogyan vált nemzetközi mintává? Videónk László Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa kutatásai nyomán mutatja be a módszer globális adaptációjának történetét és jelentőségét.
5. oldal / 48
