Események

„»Mohács« örök. Viszonyítási pontja, örök keserve, örök »gombóca« minden magyarnak, akit érdekel a múltja. Amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tud. Búvópatakként itt van velünk lassan ötszáz éve...”: többek között ez olvasható Fodor Pál Örök Mohács – Szövegek és értelmezések című most megjelent kötetének előszavában. A Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet-sorozat 2019-ben indult útjára, az első kötet Több mint egy csata: Mohács címmel látott napvilágot. Jelen kötetet B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztette. Ezúttal is nem csupán egy nap történetéről ovashatunk, hanem a csatához vezető korról, és 1526. augusztus 29. utótörténetéről is. Mindezt korabeli és az azóta eltelt időszak forrásain keresztül, melyek jelentős része most először olvasható magyarul. A kötet tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.

2020. július 21-én online került sor az Erdély – 1000 év öröksége című kötet bemutatójára. Az alapötletről, a kötet szerkesztéséről, valamint tartalmáról Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese, Molnár Antal, intézetünk igazgatója, tudományos tanácsadója, valamint Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke beszélgettek. A bemutatóról készült videófelvétel itt tekinthető meg.

A Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések című sorozatban megjelent Kádár Zsófia első önálló monográfiája, a Jezsuiták Nyugat-Magyarországon a 17. században – A pozsonyi, győri és soproni kollégiumok. A szerző a kötetében átfogó képet rajzol többek között az egyes kollégiumok alapítástörténetéről, a rendházak tagságáról és a gimnáziumi diákságról, s mindezzel megeleveníti a rendtagok és a környező városi-regionális társadalom együttélésnek mindennapjait. A nyolcvanoldalas Függelékben a Pozsonyban, Győrben és Sopronban 1671-ig szolgáló jezsuita rendtagok személyi adattárát találjuk. A kötet tartalomjegyzéke itt, a szerzői Előszó pedig itt olvasható.

Stabilizálja vagy destabilizálja a világot Oroszország? Többek között erről esett szó a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete nyári egyetemén 2020. július 3-án azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Pók Attila, intézetünk ny. tudományos tanácsadója elnökölt, aki a beszélgetés résztvevőit arra kérte, ismertessék, stabilizáló vagy destabilizáló faktorként látják-e a mai Oroszországot. További részletek itt olvashatóak.

Intézetünk tudományos főmunkatársa, Stark Tamás előadást tartott a Wesley János Lelkészképző Főiskola A nulladik zsidótörvény. Száz éves a numerus clausus című internetes konferenciáján 2020. június 21-én. Előadásának címe Kampány az "idegenfajú" zsidóság ellen a húszas évek elején volt. Az esemény programja és a rögzített előadások megtekinthetők a konferencia honlapján itt. Stark Tamás előadása itt érhető el.

Intézetünk fiatal kutatója, Bara Péter 2020. június 18-án a Münsteri Egyetem Bizánci Intézetében tartott on-line prezentációt Greek learning and literature in the sixteenth century. The case of Nicasius Ellebodius címmel. A Forschungskolloquium keretében az intézetvezető Michael Grünbart invitál előadókat, akik a jelen félévben a járványügyi helyzet következtében folyamatos közösséget alkotnak és hetente Európa számos országából, ill. az Amerikai Egyesült Államokból kapcsolódnak be.

Sárközi Ildikó Gyöngyvér etnológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa. Létből létbe – Halottak és ősök a kínai sibék emlékezetében című fotókiállításának középpontjában a sibék kultúrájának egy jellegzetes alapvonása áll: a halottakról és az ősökről őrzött tudás jelentősége. A kiállításnak az Országos Idegennyelvű Könyvtár (Bp. 1056 Molnár utca 11.) ad otthont; a kiállítóterem a www.oik.hu honlapon 2020. június 19-től virtuális sétával válik megtekinthetővé. Az online megnyitón részt vesz intézetünk tudományos főmunkatársa, Vámos Péter. További részletek itt érhetőek el.

Megjelent  Kádas István, a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport kutatójának első önálló monográfiája A megye emberei – A szolgabírói hivatal és viselői Északkelet-Magyarországon (1329–1545) címmel. A kötetben elsősorban Sáros vármegye szolgabírói elevenednek meg, de nemcsak a hivatal, hanem maguk a tisztségviselők – családi, rokoni kapcsolataik, presztízsük, kapcsolati hálójuk – is fontos hangsúlyt kapnak. A kötet a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések című sorozat legújabb kiadványa. A tartalomjegyzéke itt, az Előszó és a Bevezetés pedig itt olvasható.