Események

2020. augusztus 12-én Mohácson, a Kanizsai Dorottya Múzeumban tartott előadást A vereség kultúrája. Az 1526-os mohácsi csata értelmezési keretei címmel Varga Szabolcs, intézetünk tudományos munkatársa. Az előadásról készült felvétel itt tekinthető meg.

Intézetünk tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, Katona Csaba előadásait, amelyekre 2020. augusztus 17-én és 18-án került volna sor, a rossz időjárás miatt az esőnapokon tartják meg 2020. augusztus 19-én (szerdán), illetve 27-én (csütörtökön) 19:00 óra kezdettel a T9 – Az első bástya régészeti helyszínen (Bp. 1010 Táncsics u. 9.) A részletes progam itt, illetve itt tekinthető meg.

Intézetünk tudományos munkatársa, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kommunikációs referense, Katona Csaba kettős előadást tart 2020. augusztus 17-én és 18-án, mindkétszer 19:00 óra kezdettel a T9 – Az első bástya régészeti helyszínen (Bp. 1010 Táncsics u. 9.) A budai Vár elfoglalásától a pozsareváci békéig, illetve A krími háborútól a „nagy háború”-ig címmel, a 16–20. századi török–magyar kapcsolatokra fókuszálva. A részletes progam itt, illetve itt tekinthető meg.

2020. augusztus 12-én 17:00 órai kezdettel a Kanizsai Dorottya Múzeumban (Mohács 7700 Kisfaludy u. 9.) tart előadást A vereség kultúrája. Az 1526-os mohácsi csata értelmezési keretei címmel Varga Szabolcs, intézetünk tudományos munkatársa. A program itt érhető el.

Az Anjou-ház az európai kontinens meghatározó dinasztiájává vált a 13–14. század fordulóján. Milyen volt az uralmuk alatti vezető társadalmi rétegek összetétele? Mit jelentett a többi dinasztia számára az Anjouk fennhatósága? Hogyan élte mindennapjait a magyarországi Anjou elit? Az Anjou-kor hatalmi elitje című tanulmánykötet azt a hatalmi elitet kívánja bemutatni, amit ez a dinasztia emelt pozícióba. A kötetet Csukovits Enikő szerkesztette és a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések-sorozat egyik legújabb darabjaként érkezett a nyomdából. A tartalomjegyzék itt tekinthető meg, a szerkesztő bevezető tanulmánya pedig itt olvasható.

Ma érkezett a nyomdából Az 1863. évi pécsi egyházmegyei zsinat című kötet, mely a Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források-sorozat legújabb, 16. darabja. Az 1863. évi háromnapos zsinaton a papság egynegyede vett részt, pasztorális hatása jóval túlmutatott a betűkön, s az egyházmegye egyfajta lelki megújulását is eredményezte – olvashatjuk a kötet fülszövegében. A zsinati dokumentumok összegyűjtését és elemzését Damásdi Zoltán levéltáros végezte el. A latin nyelvű forrásokat Péteri Pál és Szebelédi Zsolt fordította, a lektor Soós István és Szebelédi Zsolt. A mutatót Kalotai Noémi készítette. A kötet tartalomjegzéke itt tekinthető meg, az Előszó, valamint a Bevezetés pedig itt olvasható.

„»Mohács« örök. Viszonyítási pontja, örök keserve, örök »gombóca« minden magyarnak, akit érdekel a múltja. Amit sem kiköpni, sem lenyelni nem tud. Búvópatakként itt van velünk lassan ötszáz éve...”: többek között ez olvasható Fodor Pál Örök Mohács – Szövegek és értelmezések című most megjelent kötetének előszavában. A Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet-sorozat 2019-ben indult útjára, az első kötet Több mint egy csata: Mohács címmel látott napvilágot. Jelen kötetet B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztette. Ezúttal is nem csupán egy nap történetéről ovashatunk, hanem a csatához vezető korról, és 1526. augusztus 29. utótörténetéről is. Mindezt korabeli és az azóta eltelt időszak forrásain keresztül, melyek jelentős része most először olvasható magyarul. A kötet tartalomjegyzéke itt tekinthető meg.

2020. július 21-én online került sor az Erdély – 1000 év öröksége című kötet bemutatójára. Az alapötletről, a kötet szerkesztéséről, valamint tartalmáról Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese, Molnár Antal, intézetünk igazgatója, tudományos tanácsadója, valamint Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke beszélgettek. A bemutatóról készült videófelvétel itt tekinthető meg.